Csaknem kétezer öt év alatti gyerek halálát okozza naponta világszerte a légszennyezettség – írja az MTI a The Guardian cikke alapján. A hivatkozott tanulmány szerint ezzel a levegő szennyezése a kisgyerekekkori halálozás második legnagyobb egészségi kockázati tényezőjévé vált az alultápláltság után.
2021-ben a légszennyezettség több mint nyolcmillió ember – gyerek és felnőtt – halálát okozta a bostoni székhelyű Egészségügyi Hatások Intézete (HEI) nonprofit szervezet adatai szerint.
A HEI azt is megállapította, hogy a szegény országokban élő gyerekek szenvednek a legjobban a szennyezett levegő hatásaitól. Afrika legnagyobb részén az öt éven aluli gyerekek halálozási aránya százszorosa a fejlett országokban tapasztaltnálA levegőben szálló 2,5 mikrométernél kisebb részecskék a globális légszennyezés okozta halálesetek több mint 90 százalékát okozzák. Ezek a részecskék bejuthatnak a véráramba, és a vizsgálatok szerint a test minden szervére hatással vannak. A szálló por a tüdőbetegségeken kívül a szívbetegségekkel, a stroke-kal, a cukorbetegséggel, a demenciával és a vetéléssel is összefüggésbe hozható.
Kitty van der Heijden, az UNICEF ügyvezető igazgatóhelyettese felszólította a kormányokat és a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a légszennyezettség csökkentésére, mert tétlenkedésük komoly hatással lehet a következő nemzedékek életére, egészségére, jólétére.
A a károsanyag-kibocsátás mellett a klímaváltozás hatásai is rontják a levegő minőségét: a szárazság elhúzódik és súlyosabb lesz, a földterületek még jobban kiszáradnak, erdőtüzek pusztítanak, porviharok támadnak, és a szálló por hosszú időszakokra megtölti a levegőt. A nyári magasabb hőmérséklet miatt a levegőben lévő nitrogén-oxidok könnyebben alakulnak ózonná, amelynek hosszú időn át tartó belélegzése közel félmillió halálesethez járult hozzá 2021-ben.
A beltéri, főleg az egészségkárosító tüzelőanyagok miatt szennyezett levegővel 2021-ben mintegy félmillió gyerek halálát hozta összefüggésbe a tanulmány. Világszerte 2,3 milliárd ember nem jut hozzá a főzéshez használható tiszta tüzelőanyaghoz. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint csak a szub-szaharai országokban mintegy négymilliárd dollárra lenne szükség évente 2030-ig a probléma megoldásához.