Nagyvilág

Ki az a Klaus Iohannis, aki román államfőből lenne NATO-főtitkár?

Hannah McKay / Pool / Getty Images
Hannah McKay / Pool / Getty Images
Bár román államelnökké választásában a magyaroknak kulcsszerepe volt, nem feltétlenül magyarbarátságáról ismert az a politikus, aki most a NATO főtitkári posztjára bejelentkezett. Az erdélyi szász családból származó Klaus Iohannis hivatalosan is pályázik az észak-atlanti védelmi szövetség legmagasabb politikai posztjára, aki várhatóan Orbán Viktor egyik legfőbb EU-beli ellenfelével, Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel mérkőzhet meg a NATO főtitkárságáért. Vagyis „Kelet” és „Nyugat” csaphat majd össze a döntés meghozatalakor.

Klaus Iohannis román elnök kedden jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Az erdélyi szász politikus a NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját államfői tapasztalataira alapozva jelöltetné magát a védelmi szövetség főtitkári tisztségére. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

Iohannis 2014 óta, tehát tíz éve román államfő (a választást Hunyad megye kivételével egész Erdélyben is megnyerte), Románia pedig 2004-ben csatlakozott az észak-atlanti védelmi szövetséghez, amely az utóbbi napokban is kemény kihívásokkal volt kénytelen szembenézni. Az Ukrajna elleni inváziót 2022-ben megindító Vlagyimir Putyin szerdán, nem sokkal az orosz elnökválasztás előtt jelentette ugyanis be, hogy a NATO-hoz tavaly csatlakozott Finnország határára orosz csapatokat fog telepíteni (Finnország és Svédország az utolsó két ország, mely 2023-24-ben belépett az észak-atlanti szövetségbe). Erre a finn miniszterelnök, Petteri Orpo úgy reagált, hogy Oroszország hosszú konfliktusra készül a Nyugattal szemben.

Magyarország már megint bot a küllők között

Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamata elsősorban Magyarország és Törökország időhúzó taktikája miatt lassult le. Iohannis jelöltkénti feltűnésében sem kizárt, hogy volt – közvetett, esetleg akaratlan – magyar szerep. Ugyanis a NATO-főtitkári székre az utóbbi napokig mindenki Mark Rutte holland (ügyvezető) miniszterelnököt tartotta esélyesnek. A nagy nyugati államok Rutte mögött látszottak felsorakozni. Az új vezető megválasztásának feltétele viszont, hogy az észak-atlanti szövetség mind a 31 tagállama egyhangúan támogassa a jelöltet.

A magyar kormány számára azonban Rutte nem elfogadható. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter március 5-én bejelentette:

Természetesen nem tudjuk támogatni olyan ember megválasztását a NATO főtitkári posztjára, aki korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot.

Rutte főleg jogállamisági aggályok miatt bírálta a magyar kormányt, és 2021-ben azt is mondta, hogy Magyarországnak „nincs többé helye az EU-ban”.

Ez nem sokkal azután történt, hogy az Országgyűlés fideszes többsége 2021 júniusában elfogadta az úgynevezett „gyermekvédelmi törvényt”, amelybe a szexuális kisebbségeket megbélyegző, homofób passzusokat írtak bele. Rutte ekkor arról beszélt, hogy a homofób törvényt vissza kell vonni, és úgy fogalmazott: „Térdre kell kényszeríteni Magyarországot.” Rutte e kijelentésére Orbán Viktor is reagált egy videóval: „a magyar ember a Jóisten előtt térdel le, a hazája előtt térdel le, és ha megkéri a szerelmének a kezét”. Mindez egybeesik Orbán szintén 2021-es kijelentésével, amit az EU-val kapcsolatban fogalmazott meg, de ami a szintén brüsszeli székhelyű NATO-ra is igaz lehet: „mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”.

Rutte vagy Iohannis?

Így tehát hiába számított Rutte mostanáig a legesélyesebb jelöltnek a NATO-főtitkári pozíciójára, a távozó norvég Jens Stoltenberg helyéért egy – szintén nem a magyarbarátságáról ismert – politikus is ringbe szállhat.

Riccardo De Luca/Anadolu Agency / Getty Images Klaus Iohannis, Angela Merkel volt német kancellár és Mark Rutte az EU Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség végén a római Campidoglióban, Olaszországban 2017. március 25-én.

A magyar szerep egyébként Rutte megválasztásának esetleges megakadályozásában nem lehet olyan komoly, mint a NATO-bővítés akadályozásakor. A főtitkár megválasztásnál ugyanis az egyhangúság követelménye csak a szokásjog alapján rögzült – ellentétben az új tagok elfogadásával, amikor az összes tagállam kormányának és parlamentjének jóvá kell hagynia a belépést. A főtitkár kiválasztásakor nincs vétójoga a tagállamoknak, így volt már példa arra is, hogy nem egyhangú döntés született: Stoltenberg elődjét, a dán Anders Fogh Rasmussent ugyanis Törökország nem szavazta meg.

Februári elemzésünkben felhívtuk már a figyelmet arra is, hogy Rutte a két legfontosabb, a NATO vezetésében megfogalmazódott kritériumnak nem tesz eleget. Sokan inkább egy nőt látnának szívesen a szövetség élén, és fontosnak tartanák azt is, hogy kelet-európai legyen az új vezető. Ezért merült fel a posztra tavaly Kaja Kallas észt miniszterelnök neve, de őt túlzott oroszellenes retorikája miatt sem tartják egyesek alkalmasnak a főtitkári pozícióra.

Klaus Iohannis legalább egy kritériumnak tehát mefelel: kelet-európai politikus. Sőt nyugati „gyökerekkel” is rendelkezik: családja 850 évvel ezelőtt, az erdélyi szászok első hullámával együtt érkezett a mai Románia területére. Legkésőbb az 1500-as évek óta pedig Nagyszeben környékén éltek felmenői. (A jelenlegi román elnök legközelebbi hozzátartozói közül a szülei és a húga a németországi Würzburgba költözött 1992-ben.)

Az 1959-ben született politikus büszke arra, hogy soha nem akarta elhagyni Romániát, és ő az első a szűkebb családban, aki román nőt vett feleségül. S bár a szász városokban nem maradtak sokan az ott egykor élő, magukat „Siweberjer Saksen”-nek (erdélyi szászoknak) nevezők közül, mégis a mindössze 2 százalékos német lakossággal rendelkező Nagyszeben polgármestere hosszú évekig, az ezredfordulótól 2014-ig Klaus Iohannis volt.

Előtte középiskolai tanárként és tanfelügyelőként dolgozott a szász politikus. Így egyelőre – ha más nem jelentkezik be jelöltként – biztos, hogy egykori tanár lesz az új NATO-főtitkár, mert Rutte is oktatott korábban gimnáziumban.

Magyarellenes a román elnök?

Kérdés, hogy mennyire örül Szijjártó Péter annak, hogy Rutte helyett esetleg Iohannist választják meg NATO-főtitkárnak. A magyar külügyminiszter ugyanis korábban

szélsőségesen magyarellenesnek

minősítette őt. Szijjártó egyébként arra a hírre reagált 2020-ban, hogy Iohannis köztársasági elnökként megtámadta az új román-magyar határátkelőről szóló törvényt.

Iohannist nemcsak ezért szokták magyarellenességgel vádolni. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megbüntette az elnököt magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt (2022 novemberében a román legfelsőbb bíróság eltörölte a bírságot). A diszkriminációellenes testület szerint ugyanis Iohannis megsértette magyar polgártársai emberi méltóságát, amikor 2020-ban magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit.

2020 tavaszán a Székelyföld autonómiájáról szóló romániai viták során Iohannis közölte, hogy a PSD (a szociáldemokrata párt) a magyaroknak akarja adni Erdélyt. Az államfő „Jó napot kívánok, PSD!” köszöntéssel gúnyolódott Székelyföld autonómia-statútumának szavazásakor, és egyúttal kijelentette, hogy ilyen törvény nem születhet meg. Ezután a legnagyobb frakcióval rendelkező szociáldemokraták elnökének, Marcel Ciolacunak szegezte a kérdést: „Vajon Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?”

Mindennek kapcsán csak annyit jegyzünk meg: Románia jelenlegi miniszterelnöke Marcel Ciolacu, aki együtt kormányoz éppen azzal a párttal, a PNL-lel, amelynek Iohannis volt az elnöke 2014-ben. Ciolacu most nyilvánvalóan támogatja Iohannis NATO-beli ambícióit, amit bizonyít, hogy a szocdemek egyik politikusa, a szenátus védelmi bizottságának elnöke, Nicoleta Pauliuc szerdán kijelentette, hogy „az ukrajnai háború körülményei között a román államfő jelenléte az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének élén rendkívüli dolog lenne Románia és a keleti szárny valamennyi országa számára.”

Hozzátette: „Iohannis elnök megválasztása erre a posztra azt jelentené, hogy Románia megkapja a neki járó szerepet ebben a politikai-katonai szövetségben. (…) Az összes román állampolgár számára megtiszteltetés lenne, ha Románia elnöke egy ilyen tisztséghez jutna.”

Mégis Iohannis mellé állhat az Orbán-kormány?

Mindezek után a magyar kormány álláspontját nehéz lenne kitalálni, hiszen Szijjártó Péter, illetve Orbán Viktor mindkét NATO-főtitkár-jelölttel konfliktusba keveredett már korábban. Egy román politikai elemző, Cristian Pirvulescu szerint azonban Budapest még mindig inkább Iohannist támogathatja egy szavazáson, ha Ruttéről vagy a román államfőről kell dönteni.

Fischer Zoltán / MTI A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Klaus Iohannis román államfő kezet fog Bukarestben, a Cotroceni-palotában 2022. december 17-én.

Pirvulescu szerint ugyanis a NATO nyugati tagállamaival szemben szerveződik egy „keleti blokk”, amely például Lengyelországgal és a balti államokkal az élen Iohannis mellé állhat. A román politológus „egy nagymester sakkozóhoz” hasonlította Iohannist, aki „gondosan előkészíti a lépéseit”, s nem véletlen, hogy „a montenegrói elnökkel tartott találkozója után jelentette be a szándékát a NATO-főtitkári tisztség megpályázására. Ez azt jelezheti, hogy maga mögött tudja egy közép- és kelet-európai államokból álló koalíció támogatását.”

A tekintélyes német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) ugyanakkor azt írja, hogy Iohannisnak esélye sincs arra, hogy NATO-főtitkár legyen. Jelentkezése csak arra jó, hogy elhúzza a döntési procedúrát, emiatt aztán a szövetség „széles köreiben” homlokráncolással fogadták Iohannis bejelentését. Egy diplomata úgy nyilatkozott a lapnak, hogy

egy olyan pillanatban osztja meg a szövteséget, amikor ezt nem engedhetnénk meg magunknak.

„Eljött az idő, hogy a NATO-t felkészítsük a jövőre”

Iohannis egyik videóüzenetében arról is beszélt, hogy „Románia alaposan ismeri a jelenlegi biztonsági helyzetet, amelynek egyensúlyát felborította Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja”. Utalt rá: ismeri „a NATO-t, Európát és a régiót érintő kihívásokat”. „A Szövetség alapértékei – beleértve a jogállamiságot, az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását – iránytűként vezettek minket a valódi demokrácia megszilárdítása felé. És ami döntő fontosságú: a NATO ernyője a történelem legerősebb biztonsági garanciáit nyújtotta számunkra. Ezek a biztonsági garanciák soha nem voltak olyan fontosak, mint ma” – hangsúlyozta az államfő.

Iohannis azt is kiemelte, hogy Románia a GDP-jének 2,5 százalékát fordítja védelemre. Mindennek azért is van nagy jelentősége, mert ha idén novemberben az USA-ban Donald Trumpot választják elnökké, akkor a NATO helyzete sokak szerint bizonytalanná válhat. Trump ugyanis bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg a nem fizető NATO-tagországokat.

A török Anadolu hírügynökség azt emelte ki Iohannis beszédéből, miszerint Románia a stabilitás és a biztonság pillére a régióban. Az ankarai hírforrás fontosnak tartja azt is, hogy Iohannis szerint Románia radikális változáson ment át az elmúlt húsz évben, és képes arra, hogy hozzájáruljon a NATO új víziójának kialakításához.

A brüsszeli Politicónak írt véleménycikkében is azt hangsúlyozta Iohannis: „Eljött az idő, hogy felkészítsük a NATO-t a jövőre”. Javaslatokat is megfogalmazott, például

  • az európai védelmi ipar fejlesztésére,
  • Ukrajna támogatására,
  • a kíberbiztonság fokozására,
  • a mesterséges intelligencia felhasználásának javítására,
  • illetve az EU és a NATO közötti stratégiai partnerség erősítésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik