A Győri Törvényszéken zajló, 758 millió forintos hűtlen kezelés felelőseit kereső büntetőperben az elsőrendű vádlott, Koronika Tamás, az önkormányzati tulajdonú GYHG Nonprofit Kft. egykori ügyvezetője azt állította, hogy a vagyoni hátrányt okozó szerződéseket Dézsi Csaba András polgármester utasítására kötötte. Ezzel szemben a volt fideszes polgármester kitart azon állítása mellett, miszerint a cég vezetője nem felsőbb utasításra, hanem önállóan cselekedett.
A probléma nemcsak a konkrét ügyet, hanem az összes hasonló esetet érinti: ha egy közcég, közintézmény vagy közhatalmi szerv szakmai vezetője a vád szerint bűncselekményt követ el, csak ő a felelős, aki a döntést hivatalosan, papíron aláírta? Vagy az a politikus (kormányfő, miniszter, polgármester, alpolgármester, közgyűlési vagy bizottsági elnök) is, aki szóban utasítást adott? Mi a helyzet akkor, ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonosi jogait gyakorló vezető döntését hajtották végre az általa jelölt vagy kinevezett tisztviselők?
A cégjog és a büntetőjog eltérően ítéli meg azt, hogy egy vállalkozásban ki milyen döntésért felelős. A cégjog szerint egy vállalkozásban bizonyos döntéseket az ügyvezető, másokat pedig a tulajdonos hozhat. Teljesen világos, kinek mi a felelőssége. A büntetőjogban ilyen éles határok nincsenek. Akár olyan eset is előfordulhat, hogy a céghez valakinek jogilag, papíron semmi köze nincs, tehát nem vezető ott, és nem is tulajdonos, de a bíróság mégis kimondja, hogy, mivel valójában ő hozta a döntéseket, büntetőjogi értelemben felelős az ott történtekért. Vagyis nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződéseket az ügyvezető írta alá, így nekem ahhoz semmi közöm nincs
– mondta el a 24.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
A köztulajdonban lévő cégekkel összefüggő joggyakorlatról a szakértő hozzátette:
