Március végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 3,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Márciusban, egy hónap alatt a központi alrendszer 1,3 ezer milliárd forint hiánnyal zárt. A márciusi – illetve az első három havi halmozott – hiány brutálisan magas. A költségvetési törvény a teljes évre 4,22 ezer milliárd forintos hiánnyal tervez,
– hívják fel rá a figyelmet a portálon.
Igaz, a kormány informálisan 5 ezer milliárd forintra emelte a hiánycélt még novemberben – ezt a változtatást azonban szokás szerint nem vezettette át a költségvetési törvényen az Országgyűléssel. Az első három havi 3,4 ezer milliárd forintos hiány ugyanakkor az emelt, 5 ezer milliárd forintos célnak is 68 százaléka, ami igen távol áll az időarányos teljesüléstől.
Titokzatos lyuk tátong a büdzsében
A részletes jelentés alapján a hiány elszállásának oka nem a bevételi oldalon keresendő. A probléma a kiadási oldalon állt elő: ezek összességében az éves törvényi előirányzat 32 százalékára teljesültek már március végére.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2,7 ezer milliárd forint kiadás teljesült, ami több mint kétszer nagyobb az előző év azonos időszakának kiadásánál. És a teljes évi előirányzat 42 százaléka.
Ezek a minisztériumok és egyéb, önálló fejezettel rendelkező állami szervek alá tartozó tételek, például a „kormányzati kommunikáció” és a „kiemelt állami rendezvények” finanszírozása a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezeti kezelésű előirányzata.
Az NGM jelentése nem részletezi, hogy a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokon belül melyikre mennyi pénzt költött a kormány. A jelentés nyolc tételt tekint kiemelésre méltónak 895 milliárd forintos összkiadással. A legnagyobb ezek közül 295 milliárd forinttal a „Normatív finanszírozás (köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás, hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás, illetve szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő célelőirányzatok).”
Hiányoztak az uniós utalások
Hatalmas lyukat ütött a költségvetésen az uniós programok, pontosabban az uniós támogatások hiánya. Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2026. március végéig 377,7 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az éves törvényi előirányzat (1,9 ezer milliárd forint) 19,9 százalékát teszi ki.
Az uniós programok kiadásai mérlegsoron ugyanakkor 2026. március végéig 613,7 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami a törvényi előirányzat (2761,2 milliárd forint) 22,2 százalékos teljesítését jelenti.
Vitte a pénzt az osztogatás
A kiadási oldalról kiemelhető még, hogy költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2,8 ezer milliárd forint kiadás teljesült, ami 30 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának kiadásainál. Ez az éves törvényi előirányzat 39 százaléka.
A kiadásból 1,9 ezer milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. Ez tartalmazza a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek részére kifizetett 2026. évi szolgálati juttatás („fegyverpénz”) összegét is.
A választási osztogatásnak tekinthető lépések közül nem csak a „fegyverpénz” terhelte a költségvetést.
A lakástámogatásokra fordított kiadások összege március végéig 148,2 milliárd forint volt,
A 13. havi nyugdíj kifizetésére a nyugdíjkassza 532 milliárd forintot kapott a büdzséből. A 14. havi nyugdíj kifizetésére nincs címzett támogatás a nyugdíjkassza részére.
A bevételi oldal kedvezőbb képet mutat
A központi alrendszer március végi 10 543,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1345,4 milliárd forinttal, 14,6%-kal magasabb összegben alakultak.
- Az első negyedévben általános forgalmi adóból 1988,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 75,1 milliárd forinttal haladja meg.
- A személyi jövedelemadó bevétele 2026 első három hónapjában 1297,5 milliárd forint volt, amely 95,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Az NGM szerint ennek oka a bértömeg növekedésének, a családi kedvezmények kiterjesztésének és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetéseknek az együttes hatása.
- A jövedéki adóból származó bevétel a 2026. év első három hónapjában 365,8 milliárd forintot tett ki, amely 20,4 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél.
- Társasági adó jogcímen a 2026. év első három hónapjában 210,2 milliárd forint realizálódott, amely az előző év egyenlegét 5,7 milliárd forinttal haladta meg. A bázisévhez viszonyított eltérés hátterében az előlegek magasabb teljesülése áll.
A költségvetési szervek bevételei 2026 első három hónapjában 756,2 milliárd forintot tettek ki, amely 14,6%-kal magasabb az előző év azonos időszakának bevételeihez képest.
