Nagyvilág

Újabb frontot nyithat meg a NATO-Orbán viszonyban, ha Mark Rutte lesz a főtitkár

Sean Gallup / Getty Images
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök beszél a sajtónak a 2023-as NATO-csúcstalálkozó első napján, 2023. július 11-én Vilniusban, Litvániában.
Sean Gallup / Getty Images
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök beszél a sajtónak a 2023-as NATO-csúcstalálkozó első napján, 2023. július 11-én Vilniusban, Litvániában.
A legesélyesebb várományosa a NATO-főtitkári posztnak Mark Rutte, Hollandia jelenlegi ügyvezető miniszterelnöke, aki 13 éve irányítja az országot. Az azonban, hogy ténylegesen ő lesz-e a befutó, még nem biztos. Számos feltételt teljesít, bár talán még többet nem. A NATO vezetésében is megfogalmazódtak olyan kritériumok, amelyekre a holland politikus is utalt, hogy a posztra női politikust kellene választani, lehetőleg kelet-európait, és hogy a delegáló ország legalább a GDP két százalékát fordítsa a hadseregre. Rutte jelöltségével kapcsolatban még Orbán Viktor is tartogathat meglepetéseket, a két politikus pályafutása során ugyanis többször is konfrontálódott. A holland ügyvezető kormányfőnek két vetélytársa lehet.

A szövetségesek nagyon érdekeltek a kiválasztási folyamat befejezésében, valószínűleg ennek a naptári évnek az első negyedévében kerül sor erre. Nem hiszem, hogy titok, magától Ruttétól hallottuk (…), hogy az érdeklődését kifejezte. Ezért ő az a személy, akire a szövetség figyel

– nyilatkozta a napokban a Politico Brussels Playbook szerint Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet.

Mark Rutte Hollandia leköszönő miniszterelnöke korábban beszélt arról, hogy visszavonulna a politikától, és elmenne egy iskolába tanítani, de ezt valószínűleg ő sem gondolta komolyan. Egyre inkább úgy tűnik, hogy erősen ambicionálja, hogy ő legyen a Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, azaz a NATO-nak a következő főtitkára. Úgy tudni, ő az „egyetlen jelölt”, akiről már tárgyaltak is a tagállamok NATO-nagykövetei.

Ehhez azonban Törökországnak is biztos lesz még egy-két szava, bár ott is kedvezően fogadták az 57 éves Rutte érdeklődését – tudta meg a Bloomberg. Ankara ugyanakkor biztosítékot szeretne a jelenlegi holland ügyvezető kormányfőtől, hogy nem lesz elfogult a szövetség EU-tagjai, különösen Görögország és Ciprus iránt, amelyekkel szemben Törökországnak régóta területi vitái vannak. A törökök emellett nagyobb szerepet akarnak betölteni a szövetséghez nem tartozó államokkal való NATO-partnerségi együttműködésekben, illetve céljuk, hogy ne legyenek a NATO-tagok közötti védelmi exportkorlátozások.

A két ország, mármint Hollandia és Törökország közelmúltja sem felhőtlen. A holland kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök között 2017-ben komoly diplomáciai botrány alakult ki, miután a hollandok nem engedélyezték, hogy török miniszterek Hollandiában kampányoljanak az Erdogan hatalmának kiszélesítéséről szóló alkotmánymódosítás mellett.

Salih Zeki Fazlioglu / Anadolu Agency / Getty Images Rendőrök zárták le a holland konzulátushoz vezető utakat Isztambulban 2017. március 12-én.

Ezt követően, körülbelül négy éve Hollandia fegyvereladási korlátozásokat vezetett be Törökországgal szemben, miután a török hadsereg betört Észak-Szíriába. Tavaly júliusban Rutte kormánya visszavonta ezeket a korlátozásokat, miután a törökök beleegyeztek a svédek NATO-csatlakozásába, a két ország vezetőjének kapcsolata is normalizálódott némileg.

Főtitkárválasztás

A NATO jelenlegi vezetőjének, a lassan tíz éve hivatalban levő Jens Stoltenbergnek elvileg októberben jár le a mandátuma, miután tavaly meghosszabbították plusz egy évre. Ez akkor valójában egy kényszermegoldás volt, ő maga sem akart maradni, mert úgy volt, hogy a norvég központi bank vezetését veheti át, de nem találtak megfelelő utódot helyette a katonai szövetségnél.

Az új főtitkár kinevezését ideális esetben egyhangúlag kellene megszavaznia mind a 31 tagállamnak. Legalábbis a tradíció ezt követelné meg, bár formális kiválasztási procedúra nem létezik (szemben a tagfelvétellel). És volt már példa arra is, hogy nem egyhangú döntés született, hiszen Stoltenberg elődjét, a dán Anders Fogh Rasmussent Törökország nem szavazta meg.

Rutte támogatói azt tervezik, hogy a következő hónapokban pontot tesznek az ügy végére. Hollandia jelenlegi ügyvezető miniszterelnöke 13 éve vezeti az országot, senki nem volt még ilyen hosszan hatalmon Hollandiában. Tavaly novemberben előrehozott választást tartottak az országban, Rutte pedig már korábban kijelentette, hogy nem célja azt újraindulás. A választást meglepetésre Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte meg, de azóta sem sikerült kormányt alakítania. Rutténak azonban van arra lehetősége, hogy otthagyja a kormányt, csak akkor a jelenleg még ügyvezető kormánypártoknak kell találnia valakit helyette.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tavaly november végén még úgy jósolta, „a washingtoni csúcstalálkozón (július 9-11.) már lehetőség lesz világosabban és közvetlenebben beszélni” az új NATO-főtitkár személyéről. Viszont mind európai, mind amerikai szempontból jobb lenne a Smith által megnevezett, az első negyedévre vonatkozó határidő – így esetleg a szervezet áprilisi 75. születésnapja –, mert az EU és az Egyesült Államok is választás előtt áll, tehát könnyebbség ezt előtte letudni – emelte ki a NATO korábbi szóvivője, Oana Lungescu a DW-nek.

Előny, hátrány, alternatívák

Ruttét a hírek szerint a NATO nagyobb országai, így Németország és Franciaország is támogatja, de a szövetség keleti országai közül páran még nem álltak be mögé. Ők nagyobb szerepet szeretnének a NATO vezetésében, és mert véleményük szerint jobban ismerik, milyen veszélyt jelent Oroszország.

A NATO-főtitkári posztra tavaly – a napokban orosz körözött személlyé váltKaja Kallas észt miniszterelnök és Krisjanis Karins lett külügyminiszter, korábbi kormányfő (aki az USA-ban született és nőtt fel) neve is előkerült.

Thierry Monasse / Getty Images Kaja Kallas észt miniszterelnök nyilatkozik az EU-csúcstalálkozó kezdete előtt 2024. február 2-án Brüsszelben.

Kallas több szempontból is „ideális” jelölt lenne, hiszen nem csak kelet-európai, hanem nő is, és kormányfői múlttal (esetében jelennel) rendelkezik egy olyan országban, amely GDP-arányosan az egyik legtöbbet költi a hadseregére. Novemberben, a holland választás után egy héttel Rutte is azt mondta, bár szívesen betöltené a főtitkári posztot, de esélytelennek tartja magát.

Nagyon nagy az esélye annak, hogy – tekintettel a politikai támogatásra – ezt a posztot egy európai nő kapja, ami szintén nagyon jó lenne

– nyilatkozta a Den Haag FM-nek az Euronews beszámolója szerint, ahogy azt is, személyes kampányt nem indít.

Hogy egy volt vagy jelenlegi országvezető legyen a főtitkár, nem előírás, de az utóbbi kettő (Rasmussen és Stoltenberg) is az volt, és vannak, akik tovább vinnék ezt a hagyományt. Az, hogy európai főtitkára lesz a szövetségnek, szinte bizonyos, nem volt még másra példa, hagyományosan a főtitkár európai, a vezető katonai tisztviselő pedig amerikai.

Felmerültek még

Korábban több név is felmerült a főtitkári posztra, például volt brit kormányfők, mint Theresa May, David Cameron, Boris Johnson, a volt védelmi miniszterük, Ben Wallace, a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen. Azonban mind kiszóródtak az elmúlt időben. Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen neve is forgott lehetséges Stoltenberg-utódként, de vele kapcsolatban az a hír járja, hogy a jövő héten hivatalosan is bejelenti, újrázna a Berlaymont-palotai pozícióért.

Kallas jelenleg is kormányfő, illetve sokan attól tartanak, hogy túl keményen lépne fel Oroszországgal szemben, retorikájában így is ő az egyik leginkább Putyin-ellenes európai vezető. Bár erre mások – például Kristi Raik, a Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ munkatársa – azt hozzák fel érvként, hogy a jelenleginél rosszabb már nem nagyon lehet a NATO-Oroszország kapcsolat, hiszen azok mára szinte teljesen befagytak.

A NATO főtitkárának

mindenképpen olyan országból kell származnia, amely GDP-jének két százalékát költi védelemre. És jó lenne, ha nő lenne. Szóval logikus, hogy Mark Rutte legyen az

– viccelődött Kallas az esélyeiről.

Észtország a GDP-jének több mint a három százalékát tervezi 2024-ben a védelmi költségekre kiadni, míg Hollandia várhatóan a két százalékot sem éri el. Karins is azt hangsúlyozta, hogy olyan NATO-főtitkárnak kell lennie, akinek az országa hangsúlyt fektet a védelmi költésekre. Lettország idén a GDP 2,4 százalékát, a következő három évre pedig 3 százalékát tervezi a katonaságra költeni.

A Trump- és az Orbán-faktor

Azt sem lehet tudni, mi van akkor, ha Donald Trump kerül 2024-ben hatalomra. Lee Hockstader, a Washington Post európai ügyekért felelős rovatvezetője azt írta pár napja, hogy tavaly, amikor a NATO-központjában járt, mindenki Ukrajnáról beszélt, most

minden beszélgetés Trumpról szól.

A NATO főtitkárának lenni kulcspozíció, hiszen a 31 tag különböző védelmi és biztonsági érdekeit figyelembe véve kell a felek között közvetíteni úgy, hogy közben érvényesüljön a szövetség védelmi szerepe és elrettentő hatása. Stoltenberg a szervezetnek ezt a feladatát az általános vélekedés szerint rendesen elláta, ennek jele volt az is, hogy először inkább mandátumának meghosszabbítása mellett döntöttek.

Ruttéról támogatói azt mondják, Stoltenberg után ő is egy „Trump-suttogó” lehet (alapvetően mostanában is békés hangot üt meg vele, bár a minap pont nem), olyan ember, aki sikeresen kezelheti a volt és lehetséges leendő amerikai elnök NATO iránti megvetését. Rutte már hatalmon volt az előző Trump-adminisztráció idején is, és egész jó kapcsolatot ápoltak, Trump egy alkalommal azt mondta a holland kormányfőről:

Az elmúlt pár évben barátok lettünk.

Trump minapi fenyegetése után Rutte azok között volt, akik szerint a korábbi amerikai elnöknek „igaza” van abban, hogy az európai országoknak többet kellene költeniük a védelmükre. Bár az általa kormányzott Hollandia se éri el a két százalékos küszöböt.

Rutte jelölésével kapcsolatban érdekes lehet Orbán Viktor magyar miniszterelnök hozzáállása is. A két leghosszabb ideje hatalmon levő EU-s kormányfő kapcsolata nem nevezhető éppen rózsásnak. A holland politikus többször is határozott ellenvéleményt fogalmazott meg magyar kollégájával szemben, ami a 2020-as EU-s költségvetési vitában csúcsosodott ki, mikor Rutte az uniós forrásokat a jogállamiság feltételeinek meglétéhez kötötte volna, majd 2021-ben a pedofilok ellen hozott, de homofóbiája miatt támadott törvény kapcsán azt mondta:

Térdre kell kényszeríteni Magyarországot,

vagy hogy örül annak, hogy nem hasonlít Orbán Viktorra.

Hollandia azon viszonylag kevés ország között van, akik vadászrepülőkkel is támogatják Ukrajnát, Rutte decemberben 18 darab F-16-ost ajánlott fel, ami szintén nem összeegyeztethető a magyar kormány álláspontjával.

Stoltenberg a második leghosszabb ideig NATO-főtitkári pozíciót betöltő személy, nála csak a szintén holland Joseph Luns látta el ezt a feladatot hosszabban, 1971 és 1984 között. A szövetség két további főtitkára is holland volt egyébként: Dirk Stikker (1961-1964),és Jaap de Hoop Scheffer (2011-2014). Ez se feltétlen erősíti Rutte pozícióit.

A legesélyesebb váramományosa tehát a NATO-főitkári posztnak Mark Rutte, de az, hogy ténylegesen ő lesz-e a befutó, még egyáltalán nem biztos. A volt NATO-szóvivő Lungescu fogalmazott úgy:

Semmi sem dől el addig, amíg minden el nem dőlt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik