Varga Judit igazságügyi miniszter azt írta csütörtökön, hogy megvan a zöld lámpa Brüsszelből, így a kormány kezdeményezte az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi törvénycsomag beterjesztését az Országgyűlésnek.
A 24.hu információja szerint a benyújtást hasonlóan intézi a kormány, mint egy másik módosító javaslatét. Az igazságügyi reform tervezete ugyanis már jó ideje terítéken van, de még nem szavazta meg a parlament, mivel vitázott róla az Európai Bizottság és a magyar kormány. (Az igazságügyi reform eredeti terveiről itt írtunk korábban.) A kormányoldal most a törvényalkotási bizottság (TAB) elé terjesztett egy 60 oldalas módosító indítványt, amely gyökeresen átírja a parlament előtt lévő tervezetet, sőt a címét is, mivel az úgy szólt: „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról”. Az új cím világossá teszi, hogy az igazságügyi tárgyú törvényeket a magyar helyreállítási tervhez kapcsolódóan módosítják, vagyis azért, hogy Magyarország hozzáférjen a helyreállítási alap forrásaihoz.
Információnk szerint a TAB csütörtök délután el is fogadta a javaslatcsomagot.
Ennek eredményeként az Országos Bírói Tanács nemcsak megerősödik az Országos Bírósági Hivatalhoz képest (az előbbi tagjait leegyszerűsítve a bírák választják, míg az utóbbi vezetőit az Országgyűlés), hanem komoly gazdasági önállóságot is kap. Az OBT ugyanis önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv lesz, amelynek nem lehet csak úgy csökkenteni a költségvetését.
Az OBT beleszólhat abba is, hogy ki legyen a Kúria elnökhelyettese, az elnök eleve csak olyan jelöltet javasolhat majd, akiről az OBT előzőleg kimondta, hogy alkalmas. Külön rögzítik, hogy az alelnök nem lehet az elnök hozzátartozója. Ez azért érdekes, mert korábban a nemzetközi sajtó is cikkezett arról, hogy Varga Zs. András feleségét, Kovács Helga Mariannt úgy nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy a bírák által tartott szavazáson alulmaradt a másik jelölttel szemben.
Változás, hogy ezentúl csak úgy lehet valaki a Kúria elnöke, ha legalább ötéves bírói tapasztalata és kétéves kúriai bírói tapasztalata van. Ez utóbbi eddig nem volt előírás, Varga Zs. így került át 2020-ban az Alkotmánybíróságról a Kúriára, amelynek rövid idő múltán az elnöke lett. Előzőleg nem dolgozott bíróként, hanem Polt Péter legfőbb ügyész helyettese, 2014 és 2020 között pedig az Alkotmánybíróság tagja volt, és 2021 januárjától lett a Kúria elnöke az Országgyűlés döntése nyomán.
A Kúria elnöke ezután nem választható újra, vagyis
Azt is rögzítik, hogy a Kúria elnökének a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással kell rendelkeznie.
A másik újítás, amit korábban már lebegtettek, hogy a javaslat kizárja, hogy a közhatalmat gyakorló szervek a jövőben alkotmányjogi panasszal forduljanak az Alkotmánybírósághoz, az OBH és az OBT közötti vitákat viszont az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok oldhatják fel.
Az uniós pénzek megszerzésében az igazságügyi reform elfogadása sokat jelenthet. Ezt a reformot ugyanis három szinten is feltételül szabta a kormánynak a pénzekért cserébe az Európai Bizottság. A kondicionalitási (jogállamisági) eljárás által befagyasztott pénzek feloldásához és a Helyreállítási Alap ránk jutó részének megszerzéséhez is a feltételek egyike volt, elfogadásával pedig megnyílhat az út a nem befagyasztott pénzek megszerzéséhez, melyeket a bizottság eddig – a horizontális feljogosító feltételek nevű kitételre hivatkozva – nem fizetett ki, mert nem látta biztosítottnak a magyar igazságügyi rendszer függetlenségét.
