Úgy tűnik, Magyarország hamarabb válik akkumulátorgyártó nagyhatalommá, mint azt szűk egy éve jósolták: egyetlen befektető, a kínai Contemporary Amperex Technology Co., Limited 3 ezer milliárd forintos beruházásával több mint megduplázódik a szektorba eddig invesztált tőke. A napokban bejelentett debreceni beruházás önmagában nagyobb, mint az előző öt év összes e-akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó projektje együttvéve. Idén januárban ott tartottunk, hogy
- az ország 17 településén jelentek meg a zömében ázsiai e-akkumulátor-beruházók,
- összesen húsz cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be,
- ehhez mintegy 308 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak.
Akkor azt írtuk, hogy Magyarország nagyjából a tizedik a világ elektromosakkumulátor-exportőrei között, és a szakértők azt jósolták, hogy 2025-re a harmadik legnagyobbá válhat az EU-ban Németország és Lengyelország mögött. A kormány tervei ennél is ambiciózusabbak voltak, Palkovics László akkori innovációs miniszter tavaly októberben már arról beszélt, hogy a második legnagyobb gyártó címére törünk.
A januári állapothoz képest újabb bejelentések történtek, át is rendeződött az akkumulátor-invesztorok toplistája. Azt most már magasan vezeti a 3000 milliárdos Contemporary Amperex Technology, a kínai cég letolta az első helyről a dél-koreai SK Innovationt, amelynek háromütemű akkummulátorgyár-beruházása Komáromban és Iváncsán összesen több mint ezermilliárdra rúg, és a dobogóra felfért még a Samsung SDI közel 800 milliárdos, szintén háromütemű, gödi akkugyári projektje is.
3300 milliárd forintnyi új beruházás jön
Egyre-másra jelentik be az akkumulátorprojekteket, a kínai nagyberuházással együtt Magyarország már 6100 milliárd forintnál tart.
- Március végén adták át a Toray Industries Hungary Kft. új, nyergesújfalui gyárát, ahol lítium-ion akkumulátorokhoz használt szeparátorfóliát gyártanak. Ez egy mintegy 408 millió eurós (163 milliárd forintos) beruházás első fázisa.
- Júniusi hír volt, hogy a dél-koreai W-Scope Corporation első európai üzemét Nyíregyházán hozza létre, új, lítium-ion akkumulátorokhoz használt szeparátorfilm gyártására. A 720 millió euró (288 milliárd forint) értékű projekt akkor még az idei év eddigi legnagyobb beruházásának számított.
- Ugyancsak júniusban újabb elektromos motorcsalád gyártását jelentette be az Audi Hungaria. Ebből az alkalomból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, örömteli számunkra, hogy a világon a harmadik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitásával rendelkezünk. Ezek szerint már félévkor túlteljesítettük a korábbi terveket.
- Július elején a koreai illetőségű Nice LMS Hungary Kft. jelentette be, hogy új, mintegy 6000 négyzetméteres présüzemet létesít alumíniumból készült akkumulátorházak gyártásához mintegy 14,4 millió eurós (5,76 milliárd forintos) beruházással Vácon. Mint kiderült, a dél-koreai Nice Csoport magyar leányvállalata 2019-ben Gödöllőn kezdte meg a magyarországi tevékenységét, és a Samsung SDI és az LG Chemical kiemelt beszállítójává vált akkumulátorelemekből.
- Július végén pedig Biatorbágyot választotta a kínai NIO járműgyártó az első európai gyártóberuházásának helyszínéül. A több mint 5,6 milliárd forint összértékű beruházással automata akkumulátorcsomag-csereállomások európai gyártása válik lehetővé. Teljesen automatizált lesz a folyamat – a lemerült akkumulátorcsomagokat feltöltött állapotú, azonos típusú akkumulátorcsomagokra cserélik majd ki, amihez csereállomásokat építenek ki Európában, és ebben a közlés szerint központi szerepet kap Magyarország.
- A hab a tortán a kínai Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) 7,34 milliárd eurós (3000 milliárd forintos) beruházása, amelyből 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyárat épít Debrecenben. A projekt Magyarország eddigi legnagyobb zöldmezős működőtőke-beruházása lesz. A lítium-ion akkumulátorok fejlesztésében és gyártásában globális piacvezető CATL a tervek szerint még az idén megkezdi az építkezést.
Ez összesen mintegy 3300 milliárd forintnyi új beruházást jelent bő fél év alatt, ami több, mint az elmúlt öt évben az összes projekt volt.
Autóipari forradalom Magyarországon
„Zseniális, hogy a GDP 20 százalékát egy ipar(ág) teszi ki. Így elég csak az autóiparnak belassulnia, hogy a gazdaság 20 százaléka kuka legyen” – ilyen egyszerűen nyugtázta az egyik kommentelő a kínai mamut-akkugyár bejelentését. A magyar gazdaság alapvetően az autóiparra épül, ez a szektor adja a feldolgozóipari kibocsátás közel harmadát, így kulcsfontosságú kérdés, hogy minél több olyan beruházást sikerüljön ide vonzani, amely az elektromos átálláshoz köthető – ez pedig a kormányzati álláspont, amit Szijjártó Péter folyamatosan sulykol, többek között a kínai NIO beruházásának bejelentésekor is erre hivatkozott. Ami az eddigi pozíciókat illeti, Magyarország a tárca közleményei szerint a világ harmadik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó kapacitásával rendelkezik, míg az exportban a globális ranglista ötödik helyén áll.
Az autóipari szektor egésze fénysebességgel növekszik, termelési értéke 2010-ben 3600 milliárd forint volt, ami 2021-ben 9400 milliárdra nőtt, és a növekedés idén sem tört meg, az első öt hónapban 4500 milliárdos, rekordszinten állt. Szijjártó az adatokat sorolva azt mondta, a Mercedes 400 milliárd forintos beruházása kapcsán, hogy a magyar autóipar
- 155 ezer magyar embernek ad munkát,
- és 90 százalékos exporthányaddal dolgozik.
Magyarország lakosságszámra 95. a világon, miközben az autóipari kivitelben a 20. helyen áll. Szijjártó szerint „a mostani nehéz helyzetből azok az országok tudnak a legjobban kijönni, melyek a legnagyobb autóipari vállalatok elektromobilitási stratégiáinak helyszíneivé képesek válni”, márpedig Magyarország mára „a globális autóipari forradalom, az elektromos autóipari átállás egyik legfontosabb helyszíne lett”.
A látványberuházások azonban torzítanak
Az e-autógyártás fejlesztését, a nagyberuházások Magyarországra csábítását nem mindenki látja sikersztorinak. A Nemzetközi Valutaalap például idei elemzésében arról értekezik, hogy míg Európában a GDP durván 6 százalékát teszi ki az autóipar, egyes országokban ennél sokkal magasabb az arány. Ezek – sorrendben – Csehország, Németország, Szlovákia, Magyarország, Svédország és Románia. Az autóipar magas aránya miatt az exportot tekintve csak Szlovákia kiszolgáltatottabb Magyarországnál. Ugyanakkor teljes átállás zajlik az autóiparban, és az ágazat a korábbiaknál súlyosabb, hosszú távú problémákkal küzd – figyelmeztet a nagymértékű kitettség veszélyére, a gazdaság sérülékenységére a valutaalap.
A lapunk által megkérdezett közgazdász, Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója azt tartja a legnagyobb hátulütőnek, hogy az óriásberuházásokból nem marad jelentős jövedelem Magyarországon. Emlékeztetett a győri Audira, ahol az utóbbi években 4000 milliárd forint profitot utalt haza a német tulajdonos.
A látványberuházások torzítanak, nagymértékben viszik fel a GDP-t, ezáltal úgy tűnik, mintha Magyarország dinamikusan fejlődne, pedig erről szó sincs. Jobban mutatja a valóságot az, hogy a GDP-ből mennyi jut fogyasztásra, márpedig Magyarország lassan az EU utolsó helyére csúszik vissza az egy főre jutó fogyasztásban.
A kutató úgy kalkulál, hogy a 3000 milliárd forintos kínai projekt 90 százalékban gép és berendezés lesz, amit évi 12–13 százalékos tempóban 5–10 év alatt elamortizálnak, a tőkearányos profitrátát 8 százaléknak veszi, így összességében úgy becsüli, hogy a GDP-t évi 600–700 milliárd forinttal tolhatja meg az új akkumulátorgyár. Ebből azonban csak a kifizetett bér maradna Magyarországon, a beharangozott 9000 főre évi 6 millió forintos átlaggal 54 milliárd forint jönne ki – ez a magyar hozzáadott érték. De inkább csak 30 milliárd forintot lát reálisnak, mert szinte biztosra vehető, hogy Debrecenben nem lesz elegendő munkaerő. Ezt arra alapozza, hogy nem fognak ráígérni a jelenlegi Debrecen környéki fizetésekre, tehát máshonnan kell munkaerőt elszívniuk. Szerinte a jól fizetett menedzsment Kínából jön,
Magyarországon egy ideje munkaerőhiányról panaszkodnak, ilyen oldalról is megfontolandónak tartja, érdemes-e óriásberuházásokat betelepíteni, hiszen külföldről kell toborozni a munkaerőt, így alig van magyar hozzáadott érték. A végeredmény lényegében az, hogy az állam a munkahelyteremtésre adott támogatással évekre előre finanszírozza a beruházó munkaerőköltségét, és aztán még a bérek jelentős része is külföldre vándorol, amennyiben azt az itt dolgozók nem Magyarországon költik el, hanem hazautalják.
Nagy árat fizethetünk azért, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalom legyünk
Az akkumulátorgyártás erősen környezetszennyező iparág, ebből kaphattunk már ízelítőt a Samsung-gyár kapcsán, ahol civilek nemrég szennyezést mutattak ki egy gödi kútban. A magyar kormány az akkugyárakat rendre nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak minősíti, így tüzetes hatásvizsgálatokra nem vesztegetik az időt. Még Palkovics László is jelezte a miniszteri meghallgatásán, ára van annak, ha Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik. Egy 100 gigawatt kapacitású akkumulátorgyártásra képes gyár energiaigénye 800 megawatt, és óránként 1000 köbméter a vízigénye. „Kérdés, hogyan tudjuk ezeket a szinteket csökkenteni” – sejlett fel szavaiból a környezetterhelés mérete.
De a gyártás során felmerülő környezetterhelés mellett arról sem szabad megfeledkezni, mi lesz a használt akkumulátorokkal. A gyártói felelősség elvéből az következik, hogy a használt akkumulátorok visszagyűjtését a gyártónak kell megoldania. Ha nem sikerül megállapodni az autógyártókkal vagy más vállalkozókkal, akkor az is előfordulhat, hogy
Az elektromos hajtású autók terjedésével megsokszorozódik az akkumulátorok mennyisége, a használt akkuk pedig várhatóan Ázsiában és Kelet-Európában landolnak, köztük Magyarországon – vetítette előre Molnár László, megjegyezve, hogy minden olyan iparágban jeleskedünk, ami környezetszennyező.
Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátorgyárának nyitóünnepségén 2017. május 29-én.