Bár számos bejelentett intézkedésre a gazdaságvédelmi akcióterv címkéjét ragasztották, az egyes csoportoknak (nyugdíjasoknak, fiataloknak, gyereket nevelőknek, lakásfelújítóknak) beígért tíz- és százmilliárdok időzítése alapján elmondhatjuk: a kormány – főleg a kommunikáció szintjén – már belekezdett a választás előtti pénzosztásba. A már ismertetett ígéreteket összegezve az idei évre még „csak” bő 550 milliárd forint az intézkedések hatása, 2024-re azonban elérheti vagy meghaladhatja a 2700 milliárdot.
És akkor nem említettük a mezőgazdaságnak szóló, kilenc év alatt 7,5 ezer milliárd forintosra tervezett csomagot, ami részben uniós támogatásokat, másrészt az őstermelőknek szóló gáláns adókedvezményeket tartalmaz.
A választás előtt a legtöbb kormány alkalmaz költségvetési élénkítést – mondta a 24.hu-nak a GKI gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. A Fidesz-kormányok eddig rafináltak voltak, hiszen például a rezsicsökkentéssel és a hatéves bérmegállapodással a költségvetés nagyobb megterhelése nélkül hoztak népszerű intézkedéseket. Most azonban más a forgatókönyv: mivel a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették a költségvetési hiánynál a szigorú 3 százalékos uniós korlátot, a politikusok úgy érzik, a válságra hivatkozva megnőtt a mozgástér a költekezésre.
A közgazdász szerint két markáns cél rajzolódik ki, az egyik a lojális tulajdonosi körök „megsegítése”, a másik a különböző választói rétegek célzott és látványos támogatása. Az viszont erősen kérdéses, hogy az intézkedések közgazdaságilag átgondoltak-e. A támogatások nem a társadalmi szükségletek alapján differenciálnak, azaz nem feltétlenül a válság vesztesei kapnak belőle, nem azok, akik igazán rászorulnának, hanem olyanok is, akiknek amúgy is van.
13. havi nyugdíj: tíz-, majd százmilliárdok a nyugdíjasoknak
Már tavaly áprilisban bejelentette Orbán Viktor a gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hogy részletekben – az idei évtől – visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Ez – Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter februári közléséből kiindulva – mintegy 2,6 millió nyugdíjasnak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek jelent pluszt, minél nagyobb az ellátásuk, annál többet.
Mivel négy év alatt, heti részletekben épül vissza a plusz egyhavi nyugdíj, így még évekig téma lehet, és miután februárban esedékes a juttatás, a 2022-es választás előtt is könnyű visszahozni a közbeszédbe. A 13. havi nyugdíjra 2021-ben 77 milliárd forintot különítettek el a büdzsében, 2022-ben várhatóan 150 milliárd forint lehet a költsége, 2023-ban 230 milliárd forint, míg 2024-ben, valamint a következő években úgy 310 milliárd forint kiadást jelenthet az államkasszából.
A 13. havi nyugdíj szerintem értelmetlen dolog, a nyugdíjrendszernek óriási többlet teher, ami a későbbiekben problémát okozhat, miközben nem orvosolja az alapproblémákat, például nem tompítja a nyugdíjaknál az egyenlőtlenségeket. Nyilvánvaló választási fogás. De ha már adják, kellett volna egy választóvonal
– mondta lapunknak Karsai Gábor, arra utalva, hogy az intézkedéssel a magasabb nyugdíjúak jóval többet kapnak pluszban, mint a kisnyugdíjasok.
Adómentesség a fiataloknak
Szintén jó előre, idén januárban bejelentette a miniszterelnök, hogy szja-mentességet kapnak a fiatalok az átlagkereset alatt, de csak 2022-től. Az április végén elfogadott törvénymódosítás szerint jövőre az idei júliusi átlagkeresetig járhat az adókedvezmény. Ez az adat még értelemszerűen nincs meg, de a legutóbbi (márciusi) 435 200 forintos átlagkereset alapján havi maximum 65 ezer forint körüli összeget hagyhatnak egy-egy fiatalnál, ez egy év alatt 780 ezer forintot jelent.
A 25 év alattiak szja-mentességére van olyan becslés, hogy mintegy 260 ezer fiatalt érinthet az intézkedés, más megközelítésben (az alkalmi munkásokat is ideértve) viszont akár 460 ezren is lehetnek, akiknek ez többletjövedelmet hoz. Az szja-mentesség a kormányfő közlése alapján évi 130-150 milliárd forintba kerülhet.
Gond akkor lehet Karsai Gábor szerint, ha a munkaadó belekalkulálja a bérbe az adómentességet, ezért bruttóban kevesebbet fizet. Így előfordulhat, hogy a fiatal nem is nyer semmit, csak a munkáltatója. És mi történik, ha 26 éves lesz a fiatal? Vagy megemelik a bruttó bérét, hogy legalább ugyanannyit kapjon, mint egy évvel korábban, vagy nem, és akkor kevesebbel kell beérnie. Látványos intézkedés, alkalmas egy választói réteg megszólítására, de közgazdaságilag nincs végig gondolva – értékelt a közgazdász.
A gyermeket nevelők visszakaphatják az idei szja-t
Orbán Viktor legutóbb a családosoknak szóló, szintén jövőre realizálódó adókedvezményről beszélt: ha sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP növekedést, akkor a jövő év elején a gyerekes szülők visszakapják az idei évre ténylegesen befizetett személyi jövedelemadót. Már aki visszakapná, mert nem kevesen vannak, főleg a kisebb keresetűek, többgyermekesek, akik a családi adókedvezmény révén már most sem fizetnek szja-t. Az átlagkeresetet éppen hogy megközelítő egygyermekes szülők járhatnak a legjobban – nekik a jelenlegi átlagkereseti adatok alapján 1,4 millió forintot is jelenthet az szja-visszatérítés. Ezt a témát beemelik egyébként a következő, az újraindítás jeligére indítandó új nemzeti konzultációba is.
Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó úgy becsülte, körülbelül 1,1 millió családnak járhat az szja-visszatérítés, de mivel mindkét szülő visszakaphatja az adóját, így 1,5 millió keresőről lehet szó. A gyermekesek 2021-es szja-jának jövő évi visszatérítésére 550-600 milliárd forintot becsültek a kormányzati megszólalók. Az idei évre egyébként 2718 milliárd forintos szja-bevételt várnak, jövőre ennél 150 milliárd forinttal több bevételt terveztek.
Karsai Gábor kiemelte, akiknél nagyon kicsi vagy nem is volt jövedelem, akár az év egy részében (mert a koronavírus miatt megszűnt a szülő munkája, vagy a gyerekkel otthon kellett maradnia az online oktatás alatt), vagy rövidebb lett a munkaidő, azoknak aligha ad valamit az szja-visszatérítés.
A feltételül szabott 5,5 százalékos növekedés nagy biztonsággal borítékolható, a GKI is 7 százalékosra emelte az idei növekedési előrejelzést.
Lakásfelújítási támogatás
Tavaly decemberben jelentette be a miniszterelnök, hogy kibővítik a gazdaságvédelmi intézkedéseket, amelyeknek a részeként a gyermeket nevelő és a gyermeket váró családok lakásfelújítását támogatják. Hatmillió forintig kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos kamatozású lakás-felújítási hitel kérhető, és hárommillió forint vissza nem térítendő támogatás jár a felújítás végén. Ha hitel is volt, akkor a támogatás összege automatikusan csökkenti annak összegét. A támogatást 2021. január 1. és 2022. december 31. között vehetik igénybe a családok, fő szabály szerint akkor, ha legalább egy 25 alatti gyermeket nevelnek.
A lakás-felújítási támogatással tehát azokat a gyerekeseket támogatják meg a választás előtti és a választási évben, akik a koronavírus-válság ellenére vagy önerőből is képesek kifizetni a renoválást, vagy legalább hitelképesek. A támogatás, úgy tűnik, népszerű. Május elejéig több mint ötezer igény érkezett be 8,5 milliárd forint értékben, ebből 3,2 milliárd forintnyit már jóvá is hagytak. Az átlagos támogatási összeg közelítette a 1,5 millió forintot – írta a Bank360. Frissebb adatokat kértünk, de nem kaptunk a minisztériumoktól.
A GKI és a Masterplast közös, januári, lakáspiaci felmérése alapján két év alatt 640 ezer család vehet részt a lakás-felújítási programban. Ha ez valóban így lesz, másfél millió forint körüli átlagos támogatással számolva 960 milliárd forintba kerülhet mindez. Karsai Gábor szerint megint csak árulkodó, hogy a program két évre szól – nyilvánvalóan a választásra időzítve. Iszonyatos ciklust visz az építőiparba, különösen úgy, hogy a lakásépítések is fellendülőben vannak – ha nagyon nagy a kereslet, emelkedik a munkások fizetése és az alapanyagok ára is, ezeknek pedig óriási inflációs hatása van. Olyan körre költenek a költségvetésből, akiknek feltételezhetően e támogatás nélkül is menne a lakásfelújítás – tette hozzá a közgazdász.
A vidéknek is kedveznek
Kilenc év alatt összesen 7,5 ezer milliárd forintosra taksálják a – részben uniós – mezőgazdasági támogatásokat, amikkel a Fidesz fő választási bázisát, a vidéki lakosságot célozzák meg. Az összeg úgy jön ki, hogy a vidékfejlesztési támogatásokat, illetve az európai uniós forrásosok magyar kiegészítését is megtöbbszörözték, és ehhez jönnek az uniós jövedelempótló támogatások. Ezen túl egyszerűsödött az idei évtől az őstermelők adózása, ami ráadásul jóval kedvezőbb lett, mint korábban, így például az átalányadózóknak évi 9,6 millió forint bevételig nem kell adót fizetniük. Ha több őstermelő is van a családi gazdaságban, akkor többszöröződik az adómentes jövedelem.
A vidékfejlesztés összege látványos, a tényleges elosztásban viszont minden bizonnyal a nagygazdák (helyi munkaadók) tudnak majd nagyobb összegekhez hozzájutni, ám ennek továbbgyűrűző hatása lehet az ott lakókra.
Az őstermelők adózása irreálisan kedvező lett, aránytalanul sokkal kisebb az adóterhelésük, mint egy munkavállalóé
– értékelt Karsai Gábor.
Ez így együtt szép summa, egyben az államháztartási hiányt befolyásoló tényező. Jogilag ugyan most nincs szigorú korlát a költségvetési hiány mértékére, de közgazdaságilag attól még van, épp ezért a közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek később meglesz az ára. A hiánynak kamatterhe van, befolyásolhatja a következő évek növekedéseit, az ország megítélését a nemzetközi pénzpiacokon. Választási szempontból az infláció sem elhanyagolható, politikai ára van, nem véletlen, hogy az MNB tíz év után kamatemelésről döntött.
