MTI / Koszticsák Szilárd
Belföld koronavírus

Orbán: A gyereket nevelő, átlag alatt kereső szülők kapják vissza a 2021-ben befizetett szja-t

Az átlagjövedelem alatt kereső, gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót 2022 elején – javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján szerdán Budapesten.

A kormányfő kiemelte: a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság. Ezért ha sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP növekedést, a miniszterelnök azt javasolja a kormánynak, hogy a gyermeket nevelő szülőknek 2022 év elején adják vissza azt az személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe. Hangsúlyozta: a leggazdagabbaknak erre nincs szükségük, tehát az átlagjövedelemnél kellene húzni egy határt, és az ez alatt befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek visszaadni, hogy újra feltölthessék tartalékaikat. Ez számításai szerint 550-580 milliárd forintos összeget jelent.

A miniszterelnök arról is beszélt: a 13. havi nyugdíj visszavezetésének folyamatát is végig kell vinni, a következő évben oda kell adni a második heti részletét is a nyugdíjasoknak.

Lezárul a gazdaságvédelem szakasza, és a gazdaság újraindításának szakasza jön. Két új operatív törzs jön létre

– jelentette be Orbán Viktor.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével létrejön a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.

„A válságban nincs normativitás, liberális elvek mellett szervezett, konzekvens gazdaságpolitikával nem lehet megoldani egy válságot, mert az megszorításokhoz vezet” – érvelt a miniszterelnök. Hozzátette: el kell térni a szereplők azonos kezelésének elvétől és azokat kell különösen és másképpen kezelni, akik vagy a legtöbbet szenvedtek, vagy legtöbbet tudják nyújtani a válságból történő kilábaláshoz.

Orbán kijelentette:

Kétszázezer forintos minimálbérnek kell lennie a horizonton,

ugyanakkor szerinte ha „rázúdítunk” egy lépésben egy 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható.

„Ezért, ha magasabb minimálbért akarunk – 200 ezer forintot egy vagy két lépésben – akkor ehhez a kis- és középvállalkozásoknak segítséget kell adni az őket terhelő adók érzékelhető csökkentésével” – mondta.

Szerinte ellensúlyozni kell a kis- és közepes vállalkozások számára azt, hogy megszűnik a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramja, továbbá azt is, ha a jegybank elkezdi emelni az alapkamatot.

Közölte, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak, ezeknek a forrásoknak olcsóknak, támogatottaknak, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük. Hozzátette: a Kavosz Széchenyi-kártya rendszere messze a legsikeresebb és legrugalmasabb rendszer, ezen keresztül a kieső Nhp-t pótolni lehet. Jelezte, együttműködést szeretne kötni ez ügyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és jelentős költségvetési forrásokat ajánlana fel a kamarának arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak a korábbinál olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető.

A kormányfő úgy látja, a válságban Magyarországon szinte mindenki helyt állt, nem lehet megnevezni olyan társadalmi csoportot, amely becsődölt volna.

Azt mondta: kiderült, hogy amikor kell, az egészségügyi rendszer jobban teljesít, mint több nyugati országban, az egészségügy megszervezettsége, döntés- és cselekvőképessége megelőzi néhány nálunk gazdagabb országét.

Szerinte senki nem gondolta volna azt sem, hogy a digitális oktatásra való átállás ilyen gyorsan és hatékonya megy majd.

A családok sem csődöltek be, pedig sok szülőnek otthon kellett maradnia a gyerekekkel.

Úgy látja, a vállalkozásokat tekintve is mindenkit megviselt a válság, de a foglalkoztatási számok azt bizonyítják, hogy a magyarok akarnak dolgozni és a cégek akarnak nekik munkát adni. A dolgozó emberek száma ma Magyarországon 4,5 millió felett van, és ez csak 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt – mondta. Hozzátette: idén nem csak ezt az 50 ezer munkahelyet kell pótolni, hanem még egyszer ennyit szeretnének létrehozni.

Beszélt arról is, hogy a költségvetési hiány 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének. A 3 százalékos hiányt jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet „aligha bírnánk ki”.

A jelenlegi helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni, mert akkor nem lesz gazdasági újraindítás

– szögezte le ugyanakkor a miniszterelnök.

Kiemelte: Matolcsy György jegybankelnök szerint el kell kerülni a „poszt-covid szindrómát” a gazdaságban is. Ehhez fontos eszköz a teljes foglalkoztatás, amely a járvány utáni bizonytalanság ellen hat, továbbá a hitelmoratórium. Úgy vélte, a hitelmoratóriumból nem lehet „kiugrani”, hanem csak értelmes menetrend szerint lehet kijönni belőle, ezért meghosszabbították szeptemberig, hogy legyen idő megállapodni, milyen változások legyenek.

Kitért arra is, hogy a G7 pénzügyminiszterei elkötelezték magukat amellett, hogy 15 százalékos szinten határozzák meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát. Orbán azonban továbbra is ragaszkodik a nagyvállalatok alacsony adókulcsához, amire szerinte a munkahelyek megvédése érdekében van szükség. „Az alacsony magyar vállalati adókulcs azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el. Ezért olyan védelmi vonalakkal kell rendelkezni, amelyek még a globális vállalati adó bevezetése esetén is megőrzik Magyarország munkahelyvédelmi képességét” – fogalmazott Orbán, aki

Budapesten turisztikai üzleti modellváltást sürgetett. 

A nagy turisztikai vonzerőt jelentő fővárosok, Párizs, vagy Róma üzleti modelljében azt látja, hogy bár ott a külföldiek száma magasabb, de egészségesebb arány van a külföldi és a belföldi turisták között. Szerinte Budapest turizmusa 90 százalékban külföldiekre, 10 százalékban a magyarokra épül, ami nem lesz versenyképes.

Kifejtette: nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy „mellőzze a saját polgárait”. Orbán szerint ezért Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Hozzátette: reméli, hogy a budapesti kamara, vagy az ezzel foglalkozó szakmai szervezetek megkeresik a kormányt javaslataikkal.

Az egyik legfontosabb célnak a legrosszabb helyzetben lévő régiók felzárkóztatását nevezte a miniszterelnök.Azt mondta, nem engedhető meg, hogy míg Budapest az európai átlag fejlettségi szint 110-130 százalékán áll, messze az európai átlag felett, közben Magyarország négy legrosszabb helyzetben lévő régiója ott van az EU húsz legrosszabb helyzetű régiója között.
Hozzátette: ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni. Nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják „megavárosokká” átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat és a városokat.

„Lehetővé kell tenni, hogy mindenki ott élje az életét, ahol a leginkább otthon érzi magát a saját bőrében” – közölte.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.