Koszticsák Szilárd / MTI
Gazdaság

Évi 600 ezer forintot nyerhet egy átlagos keresetű fiatal Orbán bejelentésével

Orbán Viktor január 15-én jelentette be, hogy jövedelemadó-mentességet kapnak azok a fiatalok, akik még nem töltötték be a 25. életévüket. A tervezett intézkedésről annyit már tudni lehet, hogy legkésőbb 2022. január 1-jétől vezetik be, és csak a bruttó átlagkeresetig járna az adómentesség. A miniszterelnök szerint ennek révén könnyebb lesz a fiatalok számára az önálló életkezdés, hiszen ott van mellette a CSOK és a babaváró hitel is. Az utóbbiakkal szemben az szja-mentesség olyan kedvezmény, amihez csak bejelentett munkahely kell, eladósodásra nincs szükség az igénybevételéhez.

Valódi segítséget jelent-e a fiataloknak a tervezett intézkedés, vagy inkább választások előtti marketingfogásról van szó? – erről kérdeztük a Kopint-Tárki vezető kutatóját, Matheika Zoltánt.

260 ezer fiatalt érinthet az szja-mentesség

Rögtön a miniszterelnök bejelentése után megnéztük, hogy a KSH legfrissebb adatai alapján 269 ezer 15 és 24 év közötti fiatal mondta tavaly szeptember-novemberre, hogy volt munkahelye – elvileg nekik lehet jó az szja-mentesség. A kutató azonban úgy véli, a ténylegesen érintett foglalkoztatottak száma alacsonyabb ennél.

  • Egy részüket (újabban kevesebb, mint 5 százalékukat) informálisan, azaz feketén, vagy szürkén foglalkoztatják, ők értelemszerűen nem fizetnek jövedelemadót.
  • Az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők – 2019-ben a foglalkoztatottak mintegy 6 százaléka – keresetei a minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum 130 százalékáig adómentesek.

Ennek alapján a korosztályban foglalkoztatottak valamivel kevesebb, mint 10 százaléka eshet ki a tervezett intézkedés hatálya alól. Felfelé húzhatja viszont az érintettek abszolút számát, ha 2022-ig a foglalkoztatottak összlétszáma a kilábalásnak köszönhetően magasabb lesz, mint tavaly volt. Ha feltesszük, hogy jövőre a foglalkoztatotti létszám eléri a 2019-es szintet, akkor az intézkedés által érintettek száma valamelyest meghaladhatja a 260 ezret.

Évi 600 ezer forinthoz közelíthet egy átlagos fiatalnál a megtakarítás

A KSH-nál fellelhető legfrissebb statisztika azt mutatja, hogy 2019. január-december között bruttó 285 ezer forint volt a 25 év alattiak átlagkeresete. Ennek havi szja-ja 42 750 forint, éves személyi jövedelemadója pedig 513 ezer forint.

Az egyes fiatalok zsebében maradó összeget azonban Matheika Zoltán szerint néhány tényező csökkenti, egy viszont felfelé húzza.

  • Az alkalmazottak egy része 5 fősnél kisebb magáncégeknél dolgozik – ők a bérstatisztikában nem szerepelnek, és jellemzően kevesebbet keresnek, mint azok, akik nagyobb foglalkoztatóknál dolgoznak.
  • A statisztikában szintén nem szereplő részmunkaidősök is lehúzzák az átlagot.
  • Számolni kell azzal is, hogy csak az átlagkeresetig fog járni az adómentesség. A legfrissebb KSH-adatok szerint 2020. január-októberben 395 300 forint volt az átlagkereset – ennek havi szja-ja 59 ezer forint, éves adója 708 ezer forint.

A csökkentő hatás vélelmezhetően nem drasztikus: a vállalatstatisztika alapján a foglalkoztatottak mintegy 8 százalékára becsülhető az 5 fősnél kisebb munkáltatónál alkalmazottak aránya, a részmunkaidős foglalkoztatottaké szintén durván 8 százalék, és a fiatalok nagy többsége az átlagkereset alatt keres. Így a 2022-ig végbemenő béremelkedés felülmúlhatja az említett visszafogó hatásokat, vagyis nem kizárt, hogy az átlagosan a fiataloknál maradó éves pénzösszeg közelebb lesz a 600 ezer forinthoz, mint a félmillióhoz – vetítette előre a kutató.

Ennek fényében az intézkedés bruttó költsége 2022-ben közelebb lehet a miniszterelnök által felső határként említett 150 milliárd forinthoz.

Kétséges, segíti-e a családalapítást vagy a foglalkoztatást

Habár tudjuk, hogy az érintett fiatalok többségénél az egy főre jutó hatás kisebb – a minimálbéresek esetében jóval kisebb – lesz a becsülhető átlagnál, vagyis az évi 500-600 ezer forintnál, az intézkedés mégis érdemben könnyítheti meg a dolgozó fiatalok pályakezdő éveit – véli Matheika Zoltán. Hogy a családalapítást milyen mértékben könnyíti, az már más kérdés, hiszen mostanra a nők négyötöde 25 évnél idősebben szüli meg első gyermekét. Vagyis mára a családalapítás időszaka az intézkedés által érintett életkoron túlra tolódott.

Koszticsák Szilárd / MTI

A foglalkoztatást javító hatás szintén kérdéses. A 25 év alatti álláskeresők foglalkoztatásához jelenleg 5 hónapig a bruttó bér plusz a szociális hozzájárulási adó felét adhatja támogatásként az állam, de legfeljebb havi 100 ezer forintot. A tervezett szja-csökkentés azonban nem a munkáltatókat motiválja, vagyis nem a foglalkoztatási kedvet növeli, hanem – elvben – a fiatal munkavállalók legális, nem alkalmi munkavállalási kedvét erősítheti. Kérdés, hogy a jelenleg nem dolgozó, vagy informálisan, illetőleg főként alkalmi-szezonálisan foglalkoztatott fiatalok mekkora része számára adott a választási lehetőség, hogy – ha a magasabb nettó bér miatt úgy találja jónak – átnyergeljenek a formális, „normál” foglalkoztatásra.

Bizonyos fokú pozitív hatásra ezért lehet számítani, így például a magasabb nettó bér bővítheti a fiatalok utazási keretét, így távolabb is képesek lehetnek munkát keresni. Főleg a fiatalok jobban kereső kisebbségének ahhoz is elég nagy lehet a kapott adókedvezmény, hogy a lakásbérlést könnyebbé tegye számukra, ami szintén hozzájárulhat valamelyest a fiatal munkavállalók mobilitásához.

Várt mellékhatások

Ami a béreket illeti, alapvetően arra számít a Kopint-Tárki, hogy az intézkedés hatása jelentkezni fog a nettó keresetekben. Más kérdés, hogy a későbbiekben a munkáltatók – ahol képesek – megpróbálhatják mérsékelni a fiatalok bruttó bérének növekedési ütemét, és a nagyobb emelést akkorra tartogatni, amikor az érintettek 25 évesek lesznek. Ezzel egyrészt elérhetik, hogy bizonyos fokig mégiscsak részesedjenek az adómentesség előnyeiből, másrészt simíthatják az intézkedés kifutásának hatását a nettó bérekre.

Az adómentességnek lehet másféle hatása is: a nettó keresetek egy csapásra végbemenő megugrása egyes fiatalokat arra késztethet, hogy tanulás (szakképzés, felsőoktatás) helyett rögtön munkába álljanak. Függetlenül attól, hogy kormányzati körökben még mindig akadhatnak olyanok, akik szerint ez nem is olyan nagy baj, a távlati fejlődési kilátásokat tekintve egy ilyen hatás egyértelműen kedvezőtlen lenne.

A közelgő választás is szerepet játszhatott

Hogy miért pont a 25 év alattiak kapnák meg a segítséget, az fogas kérdés. Magyarországon a fiatalok foglalkoztatási és aktivitási rátája alacsonyabb, mint az EU-átlag, de az adómentesség vélhetőleg nagyobb hatással lesz a dolgozó fiatalok folyó fogyasztásának szintjére, mint a korosztály foglalkoztatottságára. Habár a fiatalok keresete átlagban alacsonyabb, mint a teljes foglalkoztatotti sokaságé, az adómentesség – az említett határig – a jól kereső fiatalokat is megilleti. Különösen a válság körülményei közepette indokolható lenne a segítséget a legsebezhetőbbekre fókuszálni, habár az ideális forma aligha az adócsökkentés lenne. Ennek alapján a kutató vélelmezi, hogy a közelgő választás is szerepet játszott abban, hogy éppen erről a számottevő méretű, a választásokon aktív, és legalábbis nem egyöntetűen rászoruló csoportnak nyújtott kedvezményről döntött a kormány, amely ráadásul a felmérések szerint nem áll túl jól a fiatalok között.

Fel lehet vetni persze azt a kérdést is, hogy általában a pandémia és a kapcsolódó válság körülményei között egy-egy lakossági csoport anyagi támogatása-e a legfőbb teendő. De mint a kutató megjegyzi, az adókedvezmény éves költsége (induláskor durván 150 milliárd forint) nem különösebben jelentős a válság kapcsán a költségvetés által elköltött pénzek egészéhez viszonyítva. S bár a konkrét intézkedés értékelésén túlmutat, annyit még megjegyeztek, a Kopint-Tárki úgy véli, a válságkezelés nevében véghezvitt teljes kormányzati költés szerkezete korántsem volt optimális.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.