Kína azt tervezi, hogy Tibet egyik szent folyóján építi fel a világ legnagyobb vízerőművét – írja a Telex. Az ázsiai ország az elmúlt időszakban komoly vállalásokat tett, hogy csökkentse emisszióját, a tervek alapján Kína 2060-ra válhat szénsemlegessé.
A célhoz vezető úton már most kijelöltek fontosabb államásokat. A Reuters birtokába került dokumentumok alapján 2030-ra a szolgáltatóknak a közvetített áram legalább 40 százalékát megújuló forrásból kell megvásárolniuk, ekkora pedig a nem fosszilis energiahordozókból előállított áram arányát 20-ról 25 százalékra kell emelni.
Ez a világ kilencedik legnagyobb vízhozamú folyója, egyben a világ legmagasabban fekvő nagy folyója. A Jarlung Cangpo nemcsak Tibet, hanem India és Banglades lakóinak is meghatározó vízforrás, a gát felépítése így politikai következményekkel is járhat. A folyó a tibeti kultúra számára is fontos, az óriási erőmű pedig a régió ökoszisztémáját is átalakíthatja.
![Hatalmas gátat építene Kína Tibet szent folyójára 1](https://s.24.hu/app/uploads/2021/02/051_xxjpbee001254_20181023_tppfn0a001-e1612948710373-1024x576.jpg)
A világ jelenlegi legnagyobb vízerőműve szintén Kínában található, ez a 22 gigawattos Három-szurdok-gát, amelynek létrehozása miatt 1,4 millió embert kellett kitelepíteni. Az erőmű, illetve a hozzá kapcsolódó 630 négyzetkilométeres víztározó hatására gyakoribbá váltak a térségben a földcsuszamlások.