Az állatvilágnak rengeteg furcsa tagja van, de a kacsacsőrű emlős közülük is kiemelkedik. A részleges vízi életmódot folytató, csőrös és szőrös állat tojást rak, utódait pedig tejjel táplálja, amely verejtékszerűen szivárog hasából. Nem csoda, hogy a természettudósok eleinte nem akarták elhinni, hogy létezik ilyen faj. Az élőlény a kloákások közé tartozik, ide sorolhatóak a szintén igen bizarr hangyászsünfélék is. Egy új tanulmányban a szakértők a kacsacsőrű emlős és a rövidcsőrű hangyászsün genetikáját vizsgálták, hogy megismerjék furcsa vonásaik gyökereit – írja az IFLScience.
A vitellogenin gének kulcsfontosságúak a tojássárgáját előállító fajok számára – az embereknél ezen gének már nem lelhetőek fel. A kacsacsőrűeknél a három vitellogeninből egy még megtalálható, a másik kettő 130 millió éve tűnhetett el az evolúciós vonalból. A madaraktól és hüllőktől eltérően ugyanakkor a fajnál nem a tojássárgája, hanem tej táplálja az utódokat.
A tej az emlősök sajátossága, a termelés hátterében az áll, hogy a fejlődés során a vitellogeninek kazeinekre cserélődtek. Ezen gének 170 millió éve jelenhettek meg az emlősök közös őseinél. A kazeinek a kacsacsőrű emlősnél is kimutathatóak, ezért képes tejet előállítani az élőlény szervezete.
Ez az emlősök körében kivételesnek számít.
Guojie Zhang, a Koppenhágai Egyetem biológusa és a csapat tagja szerint a friss adatok magyarázatot adnak a kacsacsőrű emlős egyes furcsa vonásainak eredetére. Az eredmények emellett az emlősök, így az emberek fejlődésének alaposabb megértésében is segíthetnek.