Megszületett a megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus utáni helyreállítási alapról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A belga politikus egyelőre ehhez csak ennyit tett hozzá a Twitteren, hogy így megkezdődhet a pénzügyi csomagok végrehajtása és a járvány sújtotta gazdaságok újjáépítése.
A pontos részletek egyelőre nem ismertek, de az alábbi cikkünkben összefoglaltuk, amit tudni lehet arról az előzetesen ismertté vált javaslatról, amivel a német soros elnökség feloldaná a magyar és a lengyel kormány vétóját. A megegyezés vázát ez adhatja, annál is inkább, mert Orbán Viktor már a brüsszeli tárgyalások kezdete előtt arról beszélt, hogy nagyon közel van a megállapodás.
A magyar kormányfő a bejelentés után azt mondta: győzött a józan ész, nehéz időkben, járvány és gazdasági válság alatt nincs idő a cselekvést hátráltató ideológiai és politikai viták lefolytatására, és így Európa egységét is sikerült megőrizni. Hozzátette: vannak az asztalon olyan javaslatok, „amelyek nem tetszenek nekünk, magyaroknak”, de azt a veszélyt sikerült elhárítani, hogy költségvetési eszközökkel kényszerítsenek rá az országra olyan döntéseket, amelyeket nem akar meghozni. Így aztán Orbán szerint „szép esténk volt”, és be lehet hűteni a pezsgőt az ünnepléshez.
A magyar és a lengyel kormány azt kifogásolta, hogy a jogállami mechanizmus révén elvonhatják az uniós támogatásokat az EU alapvető értékeit megsértő kormányoktól. Ennek bevezetését nem tudták megakadályozni, mert elég hozzá a minősített többség, a hétéves költségvetés és a 750 milliárdos helyreállítási csomag vétójával azonban komoly zsarolási potenciáljuk volt.
A szerdán kiszivárgott hírek szerint Angela Merkel német kancellár vezetésével olyan alku jött létre, amelynek lényege, hogy a jogállamisági mechanizmust elfogadják, de nem kezdik el alkalmazni 2022 előtt, a magyar és a lengyel kormány pedig kérheti róla az uniós bíróság vizsgálatát. Emellett a jogállami kritériumokat várhatóan csak az uniós költségvetés sérelme esetén – azaz az első értelmezések szerint leginkább korrupciós ügyek miatt – lehet majd számon kérni, nem általánosságban. A magyar kormány számára pedig a hírek szerint különösen fontos volt, hogy a 2022-es parlamenti választás előtt ne fenyegesse támogatásmegvonás.
Az MTI azt írja,
A Politico ugyanakkor azt írja, a holland miniszterelnök, Mark Rutte elérte, amit akart, így azt, hogy a jogállami elvárások megsértését 2021. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal büntethetik, akkor is, ha a mechanizmus csak később lép életbe.
Kérdés egyelőre, hogy mit szól a megállapodáshoz az Európai Parlament, amelynek nyomására a jogállami mechanizmus szigorodott a tagállami vezetők nyári alkujához képest. Az EP elnöke, az olasz David Sassoli csütörtökön, még a tanácsi megállapodás bejelentése előtt, úgy nyilatkozott, időre van szükség, hogy a parlament megvizsgálja a német elnökség javaslatát, de hangsúlyozta, nem fogadnak el változtatást azon az egyezményen, amelyet a parlament kötött a német soros elnökséggel. „Nagyon sokat dolgoztunk az európai polgárok érdekében azon, hogy a hosszú távú uniós költségvetés és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat kiegyenlíteni hivatott helyreállítási alap pénzforrásainak kifizetése jogállamisági feltételekhez kapcsolódjon. Ez a továbbiakban sem lehet kérdéses” – mondta.
