Kemény fába vágja a fejszéjét az, aki a magyar egészségügyben dolgozók számáról, helyzetéről, életkori összetételéről, területi eloszlásáról szeretne információkat szerezni. Ezek az adatok megkerülhetetlenek, ha az egészségügy helyzetéről tisztább képet szeretnénk kapni. Ez már csak azért is fontos, mert olyan hírek érkeznek nap, mint hogy:
- bezárják a Merényi Kórház pszichiátriáját vagy a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályát,
- felmondanak az ajkai kórház szakdolgozói,
- milliárdos közbeszerzéssel adnak külsős cégnek munkát a Péterfy Kórházban.
De bármilyen árulkodóak is ezek, a több mint 120 magyar kórház és több ezer egészségügyi szolgáltató viszonylatában csak egyedi eseteknek tekinthetőek.
A jó hír az, hogy ezeket az adatokat több forrásból is gyűjtik, elemzik és nyilvánosan publikálják is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) nincs más választása, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) határozata alapján nem csak vezetniük kell az egészségügyi szakemberekre vonatkozó adatokat, hanem mindenki számára hozzáférhetővé is kell tenniük az eredményeket. A munkát a minisztérium alá tartozó Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENYKK) látja el, eredményeiket minden évben honlapjukon publikálják.
Rossz hír viszont, hogy az ENYKK legfrissebb elemzése 2015-re vonatkozik.
Megkérdezett szakmai forrásaink szerint az eddig nem publikált, a 2016-os és 2017-es évre vonatkozó elemzések jelentősen sötétebb képet festhetnek az egészségügy helyzetéről. Meglátásuk szerint
- a praktizáló orvosok életkori összetételének vizsgálatából kiderülhet, hogy jelentősen nőtt a nyugdíjasként dolgozó vagy a nyugdíjkorhatár közelében lévő orvosok száma,
- világossá válhat, mennyire lecsökkent a szakorvosok száma és milyen aránytalan lehet területi eloszlásuk,
- de az is, hogy milyen drámai a helyzet a szakasszisztencia és az ápolás területén.
Mindez nem zárja ki azt, hogy a dokumentumokból pozitív tendencia rajzolódik ki. A tények megismerése érdekében közérdekű adatigénylésben kértük ki az ÁEEK-tól a humánerőforrás-monitoring adatokat.
Válaszuk szerint ugyan a 2016-os és a 2017-es évre vonatkozóan is elkészült az elemzés, a második rossz hír viszont az, hogy a dokumentumokat addig nem hozzák nyilvánosságra, míg Kásler Miklós humánerőforrás miniszter jóvá nem hagyja azokat. Hiszen a dokumentumok csak így tekinthetőek véglegesnek.
Röviden: a miniszter asztalfiókjában ott van két hivatalos elemzés, amelyekből világosan kiderülhetne, milyen mértékben sújtotta az elvándorlás, az elöregedés, a területi polarizáció és az elszegényedés az egészségügyet, de ezeket az adatokat csak akkor ismerhetjük meg, ha a miniszter úgy akarja.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
