Tudomány zöldövezet

Mai dátummal lenulláztuk a bolygót

Évről évre korábbra tolódik a dátum, amikor az emberiség feléli a Föld adott évre rendelkezésre álló erőforrásait. Nagy bajban vagyunk, elmagyarázzuk, miért.

A Global Footprint Network adatai szerint idén augusztus 1-jén lépjük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Tavaly ez a nap egy nappal később, augusztus 2-án jött el, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát – közölte a WWF Magyarország.

Az idei az eddigi legkorábbi dátum, mindössze hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait.

Kevés ez az egy bolygó

A Túlfogyasztás Világnapja azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol. A jelenlegi fogyasztást tekintve az emberiség úgy él, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.

A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a rekorder, idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a Túlfogyasztás Világnapját.

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor

közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja.

Hogy is van ez?

Adja magát a kérdés, ha augusztus 1-jén feléltünk mindent, mi lesz év végéig és hogyan kezdünk tiszta lappal minden év elején? A 24.hu-nak korábban Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője magyarázta el a helyzetet.

Adott egy képzeletbeli család, akinek van egy komolyabb összeg a bankszámláján, egyetlen jövedelme pedig ennek az éves kamata. Ha ennél többet költenek, azt csak úgy tehetik meg, ha megdézsmálják a számlán lévő pénzt. Könnyű belátni, a betét egyszer elfogy, többé kamatra nem számíthatnak, a család számára itt a történet vége.

Nem nehéz behelyettesíteni a számlán lévő pénzt a természet erőforrásaira, a kamatot az éven belül megújuló erőforrásokra, a családot pedig az emberiségre.

És mit takarnak a természet erőforrásai? Ezt az úgynevezett ökológiai lábnyom adja meg: egzakt módszer annak meghatározására, hogy egy társadalomnak adott fejlettségi szinten mekkora területre van szüksége. Tartalmazza:

  • a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 elnyeléséhez szükséges erdő és tenger területét;
  • a tenyészett állatok számára szükséges legelők területét;
  • az elfogyasztott, feldolgozott halak számára szükséges vízfelületet;
  • a megművelt termőföldek területét;
  • az éves faigényt biztosító erdő területét;
  • az emberi infrastruktúrához szükséges beépített területet
WWF

Egyszer csak nincs tovább

E hat tényezőből kiszámolhatjuk az egyes emberek, cégek, városok, régiók, országok, kontinensek és az egész emberiség ökológiai lábnyomát. Ön is kiszámolhatja a sajátját például itt.

Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár, a jelenlegi népesség mellett egy ember számára 1,8 globális hektár áll rendelkezésre.

Csakhogy a földlakók fejenként és átlagban 3,06 hektárt használnak,ezért írtuk az elején, hogy az emberiségnek 1,7 Földre lenne szüksége.

De ha csak egy bolygónk van, hogyan használhatunk 1,7-et? Úgy, hogy túlhalásszuk a tengereket, kivágjuk az erdőket termőterületekért, és a sort folytathatnánk. A bankbetétes példa alapján: évi költésünk 1,7 egységet tesz ki, ebből 1 egységet a kamat fedez, 0,7-et pedig a törzstőkéből veszünk ki.

Ha a túlfogyasztás elér egy bizonyos szintet, a Föld ökológiai rendszere összeomlik, és akkor tényleg eljön az a pont, ahonnan nincs tovább.

Illusztráció: SERGIO HANQUET / BIOSPHOTO

Ajánlott videó

Olvasói sztorik