Hadházy: Nem örülök, hogy az LMP-ben azokat büntetik, akik a Fidesz sikerét próbálták akadályozni

Amikor kiderült, hogy a párt fegyelmi bizottsága két évig minden pártbeli tisztségtől eltiltotta, kommunista szellemiséget emlegetett. Miért mondta ezt?

Az ítélet meglehetősen enyhe, mert magam jelentettem be a választási vereség után, a társelnöki posztról történt lemondásomkor, hogy nem kívánok tisztséget vállalni sem a pártban, sem pedig a frakcióban. Az indoklásban szereplő dolgok, azok szellemisége viszont megütöttek kicsit, ezért kértem az úgynevezett büntetés megduplázását.

Miért húzták önre a vizes lepedőt a fegyelmi bizottságban? Főként schifferisták a tagok?

Ez egy demokratikus párt négytagú bizottsága, így döntöttek. Ez a kérdés, a mostani ügy századrangú a magyar politikában és a nemzet életében, mert az országban sokkal komolyabb gondok vannak, minthogy Hadházy Ákos vajon hány évig nem vállalhat tisztséget az egyik ellenzéki pártban.

Egyedül maradt az LMP-ben?

Nem, messze nem ugyanaz a helyzet, mint amikor a Fidesz tagja voltam, és több dologgal nem értettem egyet. Sem a vezetőségben, sem a tagságban nem talált akkor értő fülekre a kritikám, gyakorlatilag mindenki ellenem fordult. Itt teljesen más a szituáció. Most ugyan úgy tűnik, egyelőre kisebbségben maradtam azzal a véleményemmel, hogy a rendkívüli helyzet miatt szükséges lehet az együttműködés olyan politikai erőkkel is, amelyekkel mást gondolunk a világról, és azt sem sikerült még teljesen megértetni, milyen súlyos a helyzet Magyarországon. Ám többen mellettem vannak a párton belül. Az LMP-nek van szerepe és feladata az ellenzéki együttműködésben, annak megújításában, de ennek vannak feltételei. Mindenekelőtt el kell fogadni, hogy mi is felelősek vagyunk a választási eredményért, az újabb kétharmadért. Nem mi elsődlegesen, de mi is. És legalább ilyen fontos feltétel belátni, hogy a választási eredmény milyen rendkívül komoly következményekkel jár. Sajnos ennek beismerése más pártoknál is hiányzik.

A pártból kilép?

Ezeket a dolgokat próbálom megértetni a párton belül. És az LMP-n kívül is meg kell értetnem. Amíg látok lehetőséget, hogy ezeket megértik, és amíg a párt támogatja a korrupcióellenes munkámat, addig maradni fogok.

Mit szól ahhoz, hogy  azokat is megbüntetik, akik más pártok javára visszaléptek a választások előtt?

Nem örülök annak, hogy a Fidesz-győzelem megakadályozására törekvőket büntetni próbálják. De ennél többet nem kívánok mondani erről.

A pártban is gáncsolják, a képviselői esküjét sem tette le, amiért Kövér László igyekezett Önt megleckéztetni. Hogyan tovább?

Az új Országgyűlés nyitó ülésére nem mentem el, ezzel próbáltam a magam lehetőségeihez képest minél erősebb tiltakozással kifejezni, hogy ez a parlamenti összetétel tisztességtelenül, illegitim módon jött létre. Erősebb jelzés lett volna, ha rajtam kívül más ellenzéki társam is így tett volna, de volt visszhangja így is az akciómnak.

Amikor tiltakozom a választási eredmény ellen, az nem kesergés, nem a mai állapot feletti búslakodás, hanem a következő parlamenti választásról szól. Ugyanis ha beletörődik, túllép az ellenzék azon, hogy most hogyan, milyen durván egyenlőtlen feltételek mellett, a Fidesz számára lejtő pályán jött létre a kétharmados győzelem Orbán Viktoréknak, akkor a következő választáson is hasonló vagy talán még rosszabb körülmények, tisztességtelen, még mocskosabb szabályok között kell játszania az ellenzéknek.

Nem teheti meg az ellenzék, hogy miközben mocskos szabályokról beszél, meg arról, hogyan torzítja és hazudja el a valóságot a kormánypropaganda, hogyan fizeti ki a kormányoldal a saját klientúráját az amúgy az egész országnak, annak fejlesztésére szánt EU-s forrásokból, eközben beülünk kényelmesen a parlamentbe és csak azt mantrázzuk, hogy szakpolitikát fogunk folytatni meg hálózatot építünk, meg lemegyünk falura.

Ezek mind fontos dolgok, de lenézi a saját nemzetét az a politikus, aki így tesz, aki nem vallja be magának, mennyire kemény a helyzet. Lenézi a magyarokat az, aki szerint az emberek nem hajlandóak a demokráciáért megmozdulni, csak mondjuk az internetadó ellen. Nem elég beszélni, valódi politikai cselekvés kell, akár kimenni hosszabb időre az utcára, de mindenképpen az emberekkel együtt kell lélegezni. Az ellenzéki pártoknak csak akkor van lehetőségük sikert elérni, ha az emberek többsége mögöttük van.

Az teljesen normális, hogy versenyezzenek egymással a pártok. De ha meghagyjuk a Fidesznek a piszkos eszközöket, mint például ha nem küzdünk meg azért, hogy Magyarországra is terjedjen ki az uniós ügyészség hatóköre, vagy ha nem harcoljuk ki a kormánypropaganda megszüntetését, akkor mindig meglesz az ereje a Fidesznek, hogy felemeljen és lenyomjon ellenzéki pártokat, ahogyan éppen az érdeke kívánja. Ha egyik túlzottan, a Fideszre veszélyesen megerősödne, akkor a kormánypárt elkezdené ütni, lejáratni vezető politikusait. Emlékezzünk csak a választás előtti hónapokra: a Jobbiknak az Állami Számvevőszéket is bevető, plakáttépkedéssel és kormánypárti bulvárlapok cikkeivel megtámogatott nyomás alá helyezése, Botka László kicsinálása saját párttársai hathatós közreműködésével, vagy az ellenem folytatott egészen bizarr lejárató kampány.

Leteszi az esküt?

Igen, megindoklom akkor, hogy miért tettem ezt. De nem az a tervem, hogy brilliáns parlamenti felszólalásokkal töltsem el az időt.

Van már terv konkrétan, hogy mit csinál?

A választások utáni hetekben normális, hogy a vesztes oldalon dilemmázzanak, gondolkodjanak arról, miként van értelme folytatni, ennek én is eleget tettem. Ezeket a lépéseket nem szeretném most elmondani, mert a meglepetésnek is lehet ereje. Nagyon fontos, hogy egy ember semmit sem fog tudni megváltoztatni. Sok olyan tervem van, ami csak akkor ér valamit, ha más ellenzéki pártok is partnerek lesznek és – ami ennél még fontosabb – a parlamenten kívüli tényezők is így gondolják. Ehhez még sokat kell beszélgetni.

Világos, hogy három alapvető célt kell kitűzni: a kormánypropagandát ki kell csavarni a Fidesz-KDNP kezéből, mert nemcsak azzal hülyítik az embereket, hanem ezen a csatornán fizetik ki azt a kormánypárti sajtót, amely az emberek nagy részét egyedüliként éri el. Ha ezzel a problémával nem foglalkozik az ellenzék, az olyasmi, mint amikor a halálra ítéltek csöndben, ellenállás nélkül vonulnak a kivégzésre, a saját sírjukat is megássák. Másrészt, az európai ügyészséghez való csatlakozást ki kell kényszeríteni, erre van esély, mert most Európában is erősen szorgalmazzák, ha a magyar lakosság jelentős része nyomást helyez Orbánékra, az előrébb viszi az ügyet. Harmadrészt pedig a bíróságok átalakítását nem szabad engedni. A jövőre esedékes EU-választásokig talán nem nyúlnak hozzá, de azt kell látni, hogy fokozatos átmenet van a demokráciából a diktatúrába. Többen hitegetik magukat azzal, hogy látszólag nem súlyosak a folyamatok, egyes lépések, de az átmenet mindig ilyen apró dolgokból áll, aztán csak a végén esik le sok embernek a tantusz, hogy ahova megérkezett az ország, az már élhetetlen, elfogadhatatlan – lehet, hogy már késő lesz akkor ráeszmélni.

Kiemelt kép: Vadnai Szabolcs/24.hu