A Németország egyik legnyugatibb pontján fekvő Kalkar határában a hetvenes években még úgy tűnt, hogy elkészül az ország egyik legmodernebb erőműve, az SNR-300, de építését, valamint az üzembe helyezését óriási tüntetések, a nukleáris energia biztonságosságába vetett hit csökkenése, az amerikai Three Mile Island atomerőmű 1979-es balesete, valamint a csernobili katasztrófa hátráltatta.
Az alapkőletétel után tizenkét évvel, 1985-ben befejezett erőmű havonta 1,5 milliárd forintot emésztett fel, teljes megnyitását pedig a tartomány vezetői is megakadályozták, ellenszegülve a kormány akaratával. Azok végül – a közeli, 1987 januári választásokat figyelembe véve – engedtek a nyomásnak.
Az 1100 milliárd forintnyi márkából tizenkét év alatt (1973-1985) felépített komplexumot 1991-ben végleg lezárták, a sosem használt gépeket eladták, az ott tárolt veszélyes anyagokat Nagy-Britanniába és Franciaországba szállították, az épületek jó részét pedig több, mint 23 milliárd forintnyi márkáért lebontották.
A területet megmaradt épületeivel együtt 1995-ben bocsátották árverésre, melyen egy holland beruházó, Hennie van der Most 2,5 millió euróért (780 millió forint) jutott hozzá. A volt erőmű Kernwasser Wunderland néven, négyszáz férőhelyes hotelként és vidámparkként nyitott újra.
A több, mint hatvan játékkal felszerelt park különlegessége a hatalmas, hófödte hegycsúcsot ábrázoló képpel díszített hűtőtorony, mely mászófalként működik, sőt, a belsejében körhinták húzódnak.
