A nukleáris erőmű Pennsylvania állam fővárosa, Harrisburg közelében, a Susquehanna folyó mellett épült.
1979. március 28-án hajnalban karbantartási munkálatok folytak a 2-es blokkban, a hűtő tápvíz tartályaiból a lerakódott szennyeződést igyekeztek eltakarítani.
Mint később kiderült, a rendszeren korábban változtattak, de ezt a tervdokumentációba nem vezették át, így egy abban nem szereplő csőbe is víz került, és ez elzárta a gőzfejlesztő tápvízrendszerének egy szelepét.
A turbina kiesése után beindult az üzemzavari tápszivattyú – csakhogy ez nem tudott elegendő vizet szállítani, mert korábban zárva felejtették a rendszer szelepeit.
EMBER TERVEZ, ATOM VÉGEZ
Az emberi és konstrukciós hiba miatt a reaktor egyik hűtőburkában megszűnt a hőelvezetés, a reaktorban hirtelen emelkedni kezdett a hő. Ennek levezetésére megnyílt egy biztonsági szelep, azonban – bár normális körülmények között ez következett volna – a túlnyomás levezetése után sem csukódott be. A rendellenességek a jelzése azonban nem jutott el a vezérlőterembe.
A nyitva maradt szelepen keresztül a generátorba jutva megszökött a hűtővíz, így túlhevült a reaktor szíve – a reaktormag – az ellenőrző központban azonban egyetlen műszer sem jelezte a hűtővíz túlságosan alacsony szintjét.
A mérnökök a hűtővíz szintjét a generátorban lévő víz alapján becsülték meg, s mivel ott a szint magas volt, tévesen azt hitték, hogy a reaktornak az atomfűtőanyagot tartalmazó szívében elegendő a hűtővíz. Ennek a téves feltevésnek alapján tettek további intézkedéseket a túlmelegedés ellen, és ez a hűtővíz szintjének további csökkenését eredményezte.
GYŐZELEM KÉT NAP ALATT
Az atomfűtőanyag hőmérséklete ezt követően annyira megnőtt, hogy eltörtek a fűtőelemeket tartalmazó hosszú csövek és a nukleáris pasztillák olvadni kezdtek.
Szerencsére az erőmű irányítóinak az utolsó pillanatban sikerült csökkenteniük a hőmérsékletet. Az üzemzavar következtében a reaktor szívének mintegy fele megolvadt, ami a lehetséges atombalesetek legveszélyesebbike.
Valóságos csodának számít, hogy sikerült elkerülni a súlyosabb következményeket, vagyis az atomerőmű falainak megrepedését és azt, hogy a környezetbe nagy mennyiségű radioaktív szennyezés kerüljön. Március 30-án, amikor már – úgy-ahogy – urai voltak a helyzetnek, egy különleges team 150 tonna ólomból szarkofágot emelt a lassan hűlő 2-es blokk fölé.
HISZTÉRIA TRAGÉDIA NÉLKÜL
A válságnak halálos áldozata nem volt, a környezetbe nem jutott ki jelentős mennyiségű radioaktivitás.
A környéken mégis pánik tört ki, mert a média túldramatizálta a helyzetet, ráadásul csak két héttel korábban került a mozikba a Kína-szindróma című film, amelynek témája éppen egy nukleáris baleset volt.
A végül 5-ös fokozatúnak minősített baleset utáni vizsgálat nagyban hozzájárult a reaktorbiztonság fejlesztéséhez, ugyanakkor ahhoz is, hogy az Egyesült Államokban – ahol az elektromos energia 20 százalékát az ország 103 atomerőművében állítják elő – egyetlen új atomerőmű nem épült.
Az Obama-kormányzat idén februárban – egy hónappal a Japánt sújtó földrengés miatt a fukusimai atomerőműben kialakult vészhelyzet előtt – jelentette be, hogy állami támogatást nyújtanak két új atomreaktor megépítéséhez.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tudj meg még többet a balesetről! (História)
A Three Mile szigeteki atomkatasztrófa (Wikipedia)
A világ atomkatasztrófáinak listája (Wikipedia)