Tudomány

Furcsa dolog történt a sztratoszférában…

A kvázi kétéves oszcillációt 60 éve ismeri a tudomány, az elmúlt időszakban egy 28 hónapos ciklus szerint működött. 2015 végén azonban valami különös történt.

A trópusi szélességi körök felett található kvázi kétéves oszcilláció változásának nem volt semmilyen közvetlen hatása a felszínen tapasztalható időjárásra és éghajlatra. Ettől függetlenül a történés felvet néhány kérdést, melyeket a NASA tudósainak kell megválaszolnia. Ha a minta 6 évtizede állandó, mi okozta a hirtelen módosulást? Megismétlődhet az eset? Egyáltalán lesz bármilyen hatása a jelenségnek?

A trópusok felett 20-50 kilométerre egy nagyjából kétéves periódus szerint keleti és nyugati irányú szelek keringenek. A nyugati szél ennek a rétegnek a tetején keletkezik, ahonnan aztán fokozatosan ereszkedik le a földfelszín felé, egészen 20 kilométeres magasságig. Eközben egy réteg keleti szél kerül a lefelé vándorló légtömeg helyére, hogy aztán később ismét megcserélődjenek.

A folyamat 28 havonta ismétlődik. A jelenséget az 1960-as években nevezték el, igaz, a trópusok felett az időjárási ballonok már 1953-óta mérik a sztratoszféra légköri mozgását.

A minta évtizedeken keresztül semmit sem változott, egészen 2015 teléig. Az év végének közeledtével a nyugati szelek jellegzetes leszállásuk végéhez közeledtek, ám az elvárásokkal ellentétben nem helyettesítették azokat a keleti légrétegek – a nyugatiak ugyanis ismét felemelkedtek, blokkolva a leszálló áramlatokat. A jelenség fél évig tartott, 2016 júliusának közepére azonban úgy tűnt, a régi rendszer visszaállt.

A kvázi kétéves oszcilláció meghatározó a sztratoszférán belül. Az Egyenlítő felett a nyugati és a keleti fázis csúcsai közt 10 százaléknyi különbség van az ózon mennyiségében, az oszcilláció azonban a sarkkörök feletti ózonpajzs elvékonyodására is hatással van. A fél évig tartó szabálytalanság így minden bizonnyal nyomot hagyott a rétegben.

A rendellenesség felismerése után a következő cél az okok és a következmények megismerése. A Paul Newman által vezetett kutatócsoportnak már két elmélete is van: a szakértők szerint a háttérben a kivételesen erős 2015-2016-os El Nino, vagy a globális felmelegedés állhat.

Fontos feladat az is, hogy sikerüljön meghatározni: az anomália egyszeri eset volt, vagy inkább a jövő trendjét jelenti.

(Via: NASA)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik