Egy friss tanulmány azt járja körbe, hogy egy tömeges, amerikai denevérpusztulás miként hatott az emberi közösségekre – írja a ScienceAlert. 2006-ban, a New York-i Howe Caverns barlangrendszerben olyan denevérekre bukkantak, amelyek orrát furcsa, bolyhos, fehér anyag nőtte be. Mint utóbb kiderült, az elváltozásért egy, az Egyesült Államok denevérállományát tizedelő, gombás fertőzés volt felelős.
Az állatok tömeges elhullása miatt a régióban fokozni kellett a növényvédő szerek használatát.
Eyal Frank, a Chicagói Egyetem munkatársa és a publikáció szerzője szerint a denevérektől sokan félnek, különösen a Covid-19-cel való potenciális kapcsolatuk miatt. A kutató ugyanakkor hozzátette: ezen állatok természetes rovarirtóként fontos értéket képviselnek, számuk csökkenése pedig káros lehet az emberekre nézve.
Frank azt figyelte meg, hogy a tömeges pusztulást követően hogyan nőtt a peszticidek használata és a csecsemőhalandóság. A gomba miatt rengeteg denevér hullott el, emiatt több lett a rovar, a gazdák pedig fokozott vegyszerhasználattal próbálták megóvni termésüket.
A kutató a jelenség egészségügyi és gazdasági hatásait mérte fel, ehhez a tömeges elhullás által sújtott megyéket hasonlított össze olyanokkal, amelyeket látszólag nem érintett a járvány. Megállapította, hogy a denevérpusztulásos területeken mintegy 31 százalékkal nőtt a növényvédőszer-használat, miközben a növénytermesztésből származó árbevétel közel 29 százalékkal csökkent.
Ugyanezekben a megyékben 8 százalékkal nőtt a csecsemőhalandóság, ami összesen nagyjából 1334 esetet jelentett. A szakértő azt feltételezi, hogy ezért a fokozott peszticidhasználat volt felelős.
Frank úgy véli, hogy ok-okozati összefüggésként értelmezhető a helyzet, a további elemzés során pedig nem talált más faktort, amely megmagyarázná az eredményeket. Mint kiemelte: amennyiben a denevérek már nem végzik el a rovarok ritkítását, az a társadalom számára komoly költségekkel jár, és valószínűleg olcsóbb lenne megőrizni a populációkat.
Nem ez az első alkalom, amikor felmérték, hogy egy-egy állatcsoport hirtelen és gyors egyedszámcsökkenése miként hatott az emberi közösségekre. Korábban az indiai keselyűk esetében mutatták ki, hogy tömeges elhullásuk milyen következményekkel járt.
