Andre Kessler, a Cornell Egyetem kémiai ökológusa és doktorandusza, Michael Mueller egy új tanulmányban azt állítja, hogy egyes növények viselkedése beleillik az intelligencia egy bizonyos definíciójába – írja a ScienceAlert. A kutatók szerint az érintett élőlények egyfajta memória révén képesek reagálni környezetükre, amihez döntéshozatali képesség is párosul.
A páros a Solidago altissima nevű aranyvesszőt kezdte el vizsgálni. Az egyes példányok a jelek alapján képesek felismerni, ha a közelükben lévő társakat kártevők támadják meg.
Amikor a lárvák elkezdik rágni a növényt, az olyan illékony szerves vegyületeket bocsát ki, amely azt jelzi a rovaroknak, hogy érdemes jobb táplálékforrást keresniük. Ezzel együtt a megtámadott aranyvessző leveleiről visszaverődő sugárzás megváltozik, amit észlel a többi fajtárs.
Úgy tűnik, hogy a vegyi anyagok és a sugárzás megváltozása egyaránt a figyelmeztetést szolgálja. Válaszul a szomszédos aranyvesszők megerősítik a védelmüket, gyorsabban nőnek, és rovarok elleni vegyületeket termelnek, ami az állati immunrendszer működéséhez hasonlítható.
Kessler és Mueller szerint a faj egyedei titkos módon hasznosítják a környezetből származó információkat, emellett felkészülnek a jövőbeli körülményekre. A páros úgy véli, hasonló figyelhető meg a dohányoknál.
Az aranyvesszőknek ugyan nincsenek elektromos jelekkel kommunikáló idegeik, de sejtjeik kémiai jelzéseken keresztül rendszerbe kapcsolódnak, így a hálózat központi idegrendszer nélkül is képes egységesen reagálni. A szakértők szerint az illékony anyagokra adott válasz több mint reflex vagy rögzített cselekvési minta, ehelyett „megfontolt” viselkedésről van szó.
„Attól függően, hogy milyen információkat kap a környezetéből, a növény megváltoztatja a szokásos viselkedését” – nyilatkozta Kessler. A kutatók szerint az összegyűjtött bizonyítékok ismeretében a kérdés nem az, hogy a növények intelligens viselkedést fejtenek-e ki, hanem az, hogy idegrendszer nélkül hogyan érik ezt el, és milyen ökológiai következményei vannak ezen jelenségnek.
Az intelligencia társítása a növényekhez igen ellentmondásos, a téma évtizedes tudományos elutasítása után azonban az elmúlt években egyre elfogadottabbá válik a kérdés. Nem az aranyvessző az egyetlen, amely vegyületek révén kommunikál társaival, a jelenséget már az 1980-as években felismerték. A hasonló megfigyelésekkel kapcsolatban sok kutató továbbra is szkeptikus.
