Szűznemzést dokumentáltak egy olaszországi akvárium egyik csillagos cápájánál – írja a Live Science. A kutatók szerint ez lehet az első ismert eset a fajnál.
A kis nőstény, Ispera, a szardíniai Cala Gonone-i Akváriumban született.
A hasonló, ivartalan szaporodást partenogenezisnek is nevezik. A jelenség extrém körülmények között figyelhető meg bizonyos állatoknál, amikor a nőstény gyakorlatilag saját petesejtjeit termékenyíti meg. A szűznemzést eddig több mint 80 gerinces fajnál észlelték, köztük cápáknál, de a mostani lehet az első alkalom, amikor egy csillagos cápánál dokumentálják.
Demian Chapman, a floridai Mote Tengeri Laboratórium és Akvárium munkatársa szerint a jelenséget mára már mintegy 15 cápa- és rájafajnál írták le. A folyamatot a természetben nagyon nehéz lenne megfigyelni, ezért a szakértők fogságban őrzött egyedekre támaszkodnak.
A partenogenezis ritka, igaz, több cápánál is létezik. A legtöbb faj a rablócápa-alakúak közé tartozik, ennek a csoportnak a tagja többek között a zebracápa. A szűznemzés a ikrarakó és a elevenszülő fajoknál egyaránt előfordul.
A természetben a partenogenezis azon nőstények utolsó esélye a szaporodásra, amelyek hosszú időn át nem találkoznak hímekkel. Úgy tűnik, az akváriumi elzártság is képes kiváltani a különleges reakciót.
A szűznemzéssel létrejövő utód DNS-e 100 százalékban megegyezik anyjáéval, de nem számít valódi klónjának. Az ily módon született cápák mindig nőstények, hiszen a nemzésben nem vesz részt hím, amely átadhatná az Y-kromoszómát.
Dudgeon kiemelte, a jelenség gyakorlatilag a beltenyészet egyik típusa, a partenogenezis pedig csökkentheti az utód túlélési esélyeit. Ennek ellenére vannak olyan példányok, amelyek képesek kifejlődni és később szaporodni is. Az olaszországi Ispera egyelőre teljesen egészségesnek tűnik.
