Edwin Remsberg / Getty Images
Tudomány zöldövezet

Az EU-s támogatások felét feleslegesen költöttük a környezetvédelemre

Az EU közös agrárpolitikájára majdnem az egész költségvetés 40 százaléka megy, mégis az elköltött pénz felét teljesen felesleges és hatástalan intézkedésekbe öljük. Az új KAP sem hoz majd megváltást.

Az Európai Unió közös agrárpolitikájára majdnem a teljes EU-s büdzsé negyven százaléka elmegy, 2014 és 2020 között ez több mint 1,1 billió eurónak felelt meg. Ebből 400 milliót költött az unió arra, hogy a gazdákat támogassa. A KAP fő intézkedései az alábbiakat foglalják magukban:

  • jövedelemtámogatás – a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását közvetlen kifizetések formájában nyújtott jövedelemtámogatás biztosítja, melyben azért részesülnek, mert környezetbarát gazdálkodást folytatnak, és olyan közjavakat és -szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekért a piac általában nem fizet. Példaként említhető a tájvédelem;
  • piaci intézkedések – meghozataluk a nehéz piaci helyzetek kezelését szolgálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen csökken a kereslet, vagy ha a piacon átmeneti túlkínálat miatt esnek az árak;
  • vidékfejlesztési intézkedések – nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák.

Mindezeket az EU úgy kívánja elérni, hogy mellettük odafigyel a környezetvédelemre is – de nem eléggé, legalább is ez derült ki az Európai Adatújságírók Hálózatának weboldalán megjelent cikkből, amit eredetileg az OBC Transeurop újságírói alkottak.

Per Breiehagen / Getty Images

Hiába a sok pénz, nincs látszata

A környezetvédelmi intézkedések egy része abból áll, hogy az EU meg akarja védeni a legsérülékenyebb területeket, csökkenteni akarja a műtrágya-felhasználást, erdősítést támogat, és népszerűsíti az ökológiai gazdálkodást. A cikk szerint azonban a támogatások 80 százaléka a gazdák 20 százalékának kezébe kerül, ezért a KAP finoman szólva sem hatékony – pedig még az egyenlőtlen elosztás mellett is lehetne az, ha megfelelően használnák fel.

2014 és 2020 között több mint százmilliárd euró ment el az EU költségvetéséből a klímaváltozás elleni harcra, ez több mint a negyede annak, ami a teljes költségvetési kerete, és 50 százaléka a környezetvédelmi törekvésekre szánt összegnek. Az Európai Számvevőszék azonban nemrég készített egy elemzést arról, hogy hiába a sok pénz, a kibocsátást például egyáltalán nem sikerült csökkenteni, olyannyira nem, hogy az elmúlt 10 évben majdnem teljesen stagnált az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-n belül.


Ugyan 1990 és 2010 között 25 százalékkal csökkent a mezőgazdaság kibocsátása, azóta nem sok változást látunk – annak ellenére, hogy a kiotói jegyzőkönyv (1997) után az EU aláírta a párizsi egyezményt is (2015), vállalva, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Ezt nemrég 55 százalékra emelte az Európai Bizottság, úgy, hogy 2050-ig el kell érnie az országoknak a zéró kibocsátást. A KAP 2014-2020 között ugyanígy a kibocsátás drasztikus csökkentésére is született, de valami nagyon félrement, az eredmények ugyanis csak nem jönnek.

De mit csinálunk rosszul?

Az Európai Unióban az élelmiszergyártás a felelős a kibocsátás 13 százalékáért. Ez 2050-re akár az 50 százalékot is elérheti. A 13 százalék kibocsátásának felét az állattartás, másik felét pedig a termőföldek és az azokon használt termeléselősegítő vegyületek jelentik.

Az Európai Számvevőszék elemzése szerint az egyetlen módja annak, hogy az élelmiszergyártás és -termelés kibocsátását csökkentsük, az az, ha az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása csökken. A KAP-ban ilyen törekvések nincsenek, sőt, ad pénzt az állati eredetű termékek népszerűsítésére is, nem is csoda, hogy a tojás- és baromfifogyasztás 10-15 százalékkal még emelkedett is 2014 óta.


Bár technológiai fejlődés volt a piacon, ami képes volt csökkenteni a kibocsátásokat, ezzel a termelékenység is megnőtt, ami kiegyensúlyozza a különbséget. A marhatartók egy jó része pedig az általa termelt élelmiszer után kapja a támogatásokat, ami megint csak a kibocsátás növekedéséhez járul hozzá. Az élelmiszertermelés mellett a többi szektor kibocsátása sem csökkent, sőt, a kémiai trágyázás és fertőtlenítők használata 5 százalékkal növekedett 2010 és 2019 között.

Az Európai Számvevőszék szerint azonban nincs még minden veszve:

ha a gazdák például kibocsátáscsökkentés után kapnák a támogatásaikat, akkor 17 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdaság összkibocsátását.

Júniusban az EU tagállamai végre sikeresen megállapodtak az új KAP által kiosztott 270 milliárd euró helyéről, amit 2027-ig lehet elkölteni. Az európai intézetek szerint az új tervek egyszerűbbek, igazságosabbak és zöldebbek, a környezetvédő szervezetek szerint azonban a zöldmosás (greenwashing) eszközei. Az új KAP sokkal nagyobb rugalmasságot jelent az országok számára, az EU kevésbé fog beleszólni abba, hogyan költik el a támogatásokat. Környezetvédelmi szervezetek szerint azonban az új KAP még mindig édeskevés lesz ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük az EU kibocsátásait, és ahhoz is, hogy ne feleslegesen költsük el az eurómilliárdokat a környezetvédelem ígéretével.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.