Tudomány zöldövezet

Van, ahol a víz már a gazdagok luxusa

Megfejtették a víz „luxushatását”: a gazdagabb városnegyedekben az ökológiai szolgáltatások minősége is sokkal jobb.A különbség a szárazabb régiókban szembeötlőbb, de a klímaváltozással egyre több helyen jelenik meg élesen.
Korábban a témában:

Egy nemzetközi kutatócsoport az úgynevezett meta-analízis módszerével dolgozva – esetünkben 96, már meglévő vizsgálati eredmény átfogó elemzésével – kimutatta, hogy a világ nagyvárosainak gazdagabb negyedeiben nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken.

A felfedezett mintázatot a kutatók luxushatásnak nevezték el, és arra jutottak, hogy hátterében minden bizonnyal az elérhető víz mennyisége áll.

A Global Ecology & Biogeography című nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány szerzői az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem, a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatói. Hogy pontosan miről van szó, arról Dr. Batáry Péter ökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a tanulmány vezető kutatóját kérdeztük.

Minél több, annál jobb

Mindenek előtt érdemes tisztázni, mit jelent esetünkben a biológiai sokféleség, és hogyan függ össze a mostanában sokat emlegetett, ám a laikus többség számára talán nem teljesen egyértelmű fogalommal, az ökológiai szolgáltatásokkal. Nagyon leegyszerűsítve és témánk szempontjából értelmezve a biodiverzitás vagy biológiai sokféleség adott terület fajgazdagságát hivatott jellemezni.

Gondoljunk csak bele, egy intenzíven művelt sokhektáros búzamező hiába szép zöld, egy-egy pipacson, néhány küszködő „gyomnövényen” kívül mást nem találunk rajta, és bizony állatokban sem bővelkedik. Ehhez képest egy első látásra ugyanolyan szép zöld természetes gyep több tucatnyi lágyszárú mellett néhány cserjét, illetve ízeltlábúak, puhatestűek, hüllők, kétéltűek, madarak és kisemlősök ezreit rejti.

Főleg, ha az egyes fajok tavasztól nyár közepéig hozzák a virágaikat. Egy szépen gondozott városi park fákkal, bokrokkal, folyamatosan virágzó növényekkel, kis tóval jóval több fajt vonultathat fel az év során, mint hasonló méretű, kevésbé előnyös tulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági környezet.

Mit ad nekünk a természet? Mindent

Minél magasabb egy környék biodiverzitása, annál jobbak ökoszisztéma-szolgáltatásai, azaz azon tényezők összessége, amelyeket a természet az embernek nyújt. A mindent rendszerező és definiáló tudomány a „szolgáltatásokat” négy kategóriába sorolja:

  • Az ellátó ökoszisztéma-szolgáltatások olyan alapvető létfeltételeinket biztosítja, mint például az élelem, a tiszta víz, a tiszta levegő, faanyag, növényi energiaforrások, stb.
  • A szabályozó, fenntartó ökoszisztéma-szolgáltatások szabályozzák a globális éghajlatot és a mikroklímát, szűrik, tisztítják vizeinket, a levegőt, védenek az erózió vagy árvíz ellen, kordában tartják a kártevőket és még hosszan sorolhatnánk.
  • A támogató ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartják a tápanyagok körforgását, a talajképződést vagy a növények beporzását.
  • A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a szabadidős tevékenységeket, sportolást teszik lehetővé, testi és lelki egészségünket, szellemi fejlődésünket támogatják, de ide sorolható többek között a turizmus, rekreáció és a kultúra több eleme is.

– sorolja a 24.hu-nak Batáry Péter.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A víz a luxushatás kulcsa

Ha városi ökoszisztémára gondolunk, nyilván mindenkinek utóbbi szolgáltatás ugrik be szemet gyönyörködtető parkok és futókörök képében, de valójában közvetve vagy közvetlenül mind a négy jelen van. Nagy nyári forróságban például megfelelő növénytakaró több fokkal képes csökkenteni a városi hősziget hatását, de említhetjük a lég- és zajszennyezés mérséklését is.

A kutatócsoport tehát a világ számos nagyvárosában vetette össze a jólét mértékét jelző adatokat a biológiai sokféleséggel, vagy mondhatjuk úgy is, az ökológiai szolgáltatások minőségével.

Megállapították, a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás, és az is feltűnő volt, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb, míg a csapadékos vidékeken szinte eltűnik. Ez a luxushatásnak nevezett mintázat minden bizonnyal a víz elérhetőségével áll összefüggésben.

Meglepő eredmények

Az egyik lehetséges magyarázat szerint a vagyonosabb emberek többet szánnak öntözésre és olyan vizes „elemekre”, mint mondjuk a kerti tavak, a módosabb környékeken főleg előbbi a parkokra is inkább jellemző. A másik indok, hogy a „drágább környékek” a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetőek – tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak.

Meglepő volt viszont, hogy az ország gazdasági fejlettsége, a lakosok általános jóléte nem befolyásolta a luxushatás előfordulásának valószínűségét

– jegyzi meg Batáry Péter.

Végezetül a szakember még egy érdekességet említ. Megvizsgálták ugyanis, hogy szárazabb környezetben az öntözés milyen hatással van adott városi területen az őshonos és a behurcolt fajokra. Az eredmény nem nevezhető örömtelinek: az idegenhonos élővilág sokkal jobban profitál az emberi gondoskodásból.

Kiemelt kép: Yan zhihong /Imaginechina /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő

Nincs egységes protokoll, a tesztelési gyakorlat kaotikus, a karanténkötelezettség megállapítása pedig következetlen – ilyen körülmények között zajlik az őszi tanév első hónapja számos magyar iskolában. A pedagógusok nem értik, velük miért nem törődik senki, a szakszervezet pedig sötét jövőt vizionál, ha nem lesz változás a szabályozásban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.