A növények egyik jellegzetes anyaga a klorofill nevű fotoreceptor, ami elnyeli a napfényt, az elraktározott energia segítségével pedig létrejöhet a fotoszintézis – írja a The Conversation. Az energiából, vízből és szén-dioxidból cukor és oxigén keletkezik, az élőlények ily módon képes tápanyaghoz jutni.
A látható fény spektrumában (390-750 nanométer hullámhossz) valójában több olyan elkülöníthető tartomány is található, melyeket szemünk más-más színként érzékel. A levelekben lévő klorofil a kék és a vörös hullámhosszt nyeli el, a zöld azonban visszaverődik a felületről – ezért látjuk zöldnek a leveleket.
A növényekben egyéb zöld színt előidéző anyagok is találhatók, de messze a klorofil a legfontosabb. Minden levél tartalmazza a fotoreceptort, igaz, nem feltétlenül azonos arányban. Bizonyos leveleken megfigyelhetőek fehér/sárga foltok és csíkok, ezek olyan területek, ahol kevesebb a klorofil.
Egy elmélet szerint a korai Földön még nem a zöld szín volt a domináns. Bolygónkon egykor nagy arányban éltek az archeák, a mikroorganizmusokban a zöld fényt elnyelő retinol termeli az energiát. Mivel az anyag visszaveri a kék és a vörös hullámhosszokat, az archeák lilának tűnnek. Idővel azonban a klorofilos organizmusok váltak meghatározóvá, mivel fotoreceptoruk jóval hatékonyabb. A klorofil ráadásul kevesebb fényt nyel el, így kevésbé károsodhatnak a sugárzástól a növények.
Persze találni olyan növényfajokat is, amelyek inkább lila árnyalatúak. A klorofil ezekben is fellelhető, viszont leveleik olyan további vegyületeket is tartalmaznak, melyek megváltoztatják a végső színt.
Kiemelt fotó: iStock
