Éreznek fájdalmat a növények?

Az ember hajlamos megfeledkezni róla, hogy a környezetében növő fák, bokrok és virágok nem élettelen tárgyak, hanem élőlények. De vajon érezni is képesek?

A frissen nyírt fű jellegzetes illata sokak számára elengedhetetlen a nyári hangulathoz, a növények számára azonban nem éppen kellemes. A szag valójában egy kémiai jelzés, amivel a sérült fűszálak a környező társaik figyelmét hívják fel a veszélyre – írja a HowStuffWorks. Hasonló jelzést a növényre támadó rovarok is képesek kiváltani.

Mivel a növények képtelenek a menekülésre, helyváltoztatás nélkül kell reagálniuk. Éppen ezért különböző molekuláris válaszok fejlődtek ki bennük, amik a támadó megmérgezését, a társak figyelmeztetését vagy éppen a hasznos rovarok csalogatását szolgálják. Bizonyos esetekben az előállított vegyületek több funkciót is ellátnak: a koffein például egyszerre jelenthet védelmet a kártevők ellen, illetve plusz energiát a beporzó méhek számára, amelyek így újból és újból visszatérnek a virágokhoz.

Tree Growth Three Steps In nature And beautiful morning lighting
Fotó: iStock

Bár a növények képesek komplex reakciókat adni a környezeti hatásokra, annak megválaszolása nem könnyű, hogy vajon érzik-e a fájdalmat. A Bonni Egyetem csapatának 2002-es tanulmánya szerint a növények bizonyos gázkibocsátásai az emberi sírásnak feleltethetőek meg. A kutatók lézermikroszkópokkal vizsgálták a növényeket, miközben megsebesítették őket, és arra jutottak, hogy a gázok előállításakor hanghullámok is keletkeznek. A hang az emberi fül számára érzékelhetetlen, de felfedezése azt sugallja, hogy a növények valamilyen módon észlelik a sebesüléseket.

A Missouri-Columbiai Egyetem szakértői 2014-ben azt is felfedték, hogy a növények a rágás hangjára is adnak válaszokat. A kutatók táplálkozó lepkék zajának tették ki a növényeket, aminek hatására védelmi mechanizmusok indultak be náluk.

Egyes tudósok a hasonló vizsgálati eredményeket úgy értékelik, hogy a növények igenis észlelik a fájdalmat.

Mások ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy a fájdalomérzethez központi idegrendszerre van szükség. Hasonló módon az is vitatott, hogy van-e valamiféle tudatosság a növényekben – a legújabb adatok alapján nincs.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

Kiemelt fotó: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Kvangdzsu, 2019. július 21.
Hosszú Katinka a 200 méter vegyesúszás előfutamában a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én. A szám olimpiai bajnoka és világcsúcstartója 2:07.02-es idővel ért célba.
MTI/Kovács Tamás

Vizes vb: Hosszú Katinka úszásán elámult a világ

Kvangdzsuban az úszók is megkezdték a versenyzést magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Háromszoros olimpiai bajnokunk mindjárt elképesztő időt repesztett, de Késely Ajna is egyéni csúccsal jutott fináléba, míg a férfi gyorsváltó olimpiai kvótát szerzett..

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
"Depiction of woman with the effects of chemotherapy for cancer, eyes closed, relaxing in the grass."
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.