1969. július 16-án egy Saturn V rakéta segítségével indult útjára az Apollo-11 a floridai Kennedy Űrközpontról. Az űrhajóban három asztronauta, Neil Armstrong parancsnok, Michael Collins pilóta és Edwin „Buzz” Aldrin holdkomppilóta ültek. Az első színes tévéadást július 17-én sugározták Armstrongék a Columbia névre keresztelt parancsnoki modulból. Az elkövetkező napokban több fontos művelet következett, míg végül július 20-án Armstrong és Aldrin fel nem készült a történelmi landolásra. A két űrhajós belépett az Eagle (Sas) holdmodulba, míg Collins a Columbiában maradt. Collins sosem érte el a hold felszínét, az ő feladata az volt, hogy felszedje a később visszatérő társait.
100 órával és 12 perccel a misszió kezdete után az Eagle lecsatlakozott, nagyjából 2 és fél órával később pedig sikeresen leszállt a hold Nyugalom Tengere nevű régiójában. A landolási pontot ma külön jelölik a holdtérképeken Nyugalom Bázisa névvel.
A biztonság kedvéért a legénység azonnal felkészítette az Eagle-t a felszállásra, majd négyórányi pihenést követően Armstrongék elindultak történelmi sétájukra. Az eseményt élőben közvetítették, a becslések alapján mintegy 650 millió ember nézhette, illetve hallgathatta, ahogy az első ember leteszi a lábát a holdra. 109 órával és 42 perccel a küldetés indulása után, magyar idő szerint július 21-én 0:56-kor Armstrong lelépett a felszínre. Ekkor hangzott el legendás mondata:
Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.
20 perccel később pedig Aldrin következett, akinek szintén született egy szállóigéje:
Varázslatos sivárság.
Az egész emberiség sikere
Az űrhajósok szinte azonnal megkezdték a tudományos munkát: kőzeteket gyűjtöttek, mérőműszereket helyeztek el, fotóztak. Emellett táblákat és egy amerikai zászlót is elhelyeztek, hogy emléket állítsanak a történelmi eseménynek. Az egyik plaketten az emberiség üzenete volt olvasható:
Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében.”
Később az asztronauták a Nyugalom Bázisán Richard Nixon hívását is fogadták. Az elnök gratulált az űrhajósoknak, és megköszönte erőfeszítésüket. Szavai azt sugallták, hogy a sikert nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész emberiség eredményének tekinti.
Az, hogy most a Nyugalom Tengeréről beszélnek hozzánk, az arra inspirál bennünket, hogy megkettőzzük erőfeszítéseinket, hogy békét és nyugalmat teremtsünk a Földön”
– mondta Nixon a telefonba.
Armstrong és Aldrin összesen 21 órát és 36 percet töltöttek el a holdon, ezen idő alatt felbecsülhetetlen értékű tudományos adatokat sikerült összegyűjteniük. Hétórányi pihenés után felszálltak, hogy megejtsék a randevút a Columbiával, ami 128 órával és 3 perccel a misszió startja után meg is történt. 44 órával később a Columbia megkezdte a leereszkedést a földre.
Az Apollo-11 küldetése a tervezetthez képest 36 perccel tovább, 195 óráig és 13 percig tartott. A legénység július 24-én tért haza bolygónkra, a csapat a Csendes-óceánban landolt. Az űrhajósokat egy időre karanténba zárták, amíg augusztus 13-ára meg nem bizonyosodtak arról, hogy semmilyen fertőzést nem kaptak el az idegen égitesten. Armstrong, Aldrin és Collins azonnal hősökké váltak, és nem csak az Egyesült Államokban. A három asztronauta világ körüli útra indult, összesen 23 országot kerestek fel – akkori szocialista államok természetesen nem voltak közöttük. A három hős közül ma Collins és Aldrin is él, Armstrong 2012-ben, 82 évesen hunyt el.
Kiemelt kép: MPI/Getty Images
