Tudomány apollo50
Launch Control Center in the John F Kennedy Space Center, Merritt Island, Florida, USA, July 1969. Apollo 11 was launched by a Saturn V rocket from Kennedy Space Center on 16 July 1969. It was the fifth manned Apollo mission, and was the first to land on the Moon. The Apollo 11 Lunar Module, code named Eagle, with US astronauts Neil Armstrong and Buzz Aldrin on board, landed in the Sea of Tranquillity on 20 July 1969. Artist NASA. (Photo by Heritage Space/Heritage Images/Getty Images)

Lehetetlen küldetést bíztak a NASA-ra

Amikor Kennedy elnök 1961. május 25-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok embert küld a Holdra, a tudósok csak fogták a fejüket.
Korábban a témában:

A világűr meghódítása azon német tudósok munkájával kezdődött, akik a Führer parancsára megalkották az áhított „csodafegyvert”. A V-2 rakéta (Vergeltungswaffe-2, vagyis nagyjából a megtorlás fegyvere) volt az első ember alkotta tárgy, ami eljutott az űrbe. A II. világháború lezárása egyben a hidegháború nyitánya volt, a fegyverkezés soha nem látott fokozatra kapcsolt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között hamarosan beinduló űrversennyel pedig az emberi történelem új fejezete nyílt meg.

APOLLO 50

1969. július 20-án a NASA történelmet írt: az amerikai űrhivatal elsőként juttatott embert a Holdra. Az 50. évforduló alkalmából a 24.hu július 15. és 28. között cikksorozattal tiszteleg az emberiség egyik legnagyobb lépése előtt.

A Szputnyik és Lajka

Az első ember alkotta tárgy, ami sikerrel Föld körüli pályára állt, a szovjet Szputnyik-1 műhold volt 1957. október 4-én. Az 58 centi átmérőjű, 83 kilós alumínium gömbből négy darab antenna nyúlt ki, és két rádiófrekvencián sugározta a világnak: „bip-bip-bip”. Rádióamatőrök a bolygó minden pontján lelkesen fogták a jelet, a nyugati világ vezetőin viszont úrrá lett az aggodalom, vajon miféle titkos üzenetet rejthet a csipogás. Ilyesmiről persze szó sem volt, ám a szerkezetet űrbe juttató rakétatechnika a szovjetek óriási fölényét bizonyította. A Szputnyik három hónapnyi keringés után végül a légkörbe érve megsemmisült.

Egy hónappal a Szputnyik sikeres startja után, november 3-án Moszkva újabb nagy lépésről számolt be: Lajka kutya személyében kijutották az űrbe az első élőlényt. A szerencsétlen állat ugyan órák múlva elpusztult, ugyanakkor az élete árán bebizonyította, hogy a start és a súlytalanság is túlélhető.

The dog Laika sitting in the container of the 2nd Soviet satellite in which it flew into space on November 3, 1957.
Fotó: Sputnik / AFP

A szovjetek viszik a Holdat is

Az amerikaiak csak 1958. január 31-én tudták megadni a választ az Explorer-1 kilövésével, majd március közepén pályára állították a Vanguard-1 műholdat. Lajkát ezzel ugyan nem tudták felülmúlni, ám szépítésnek jó volt: a Vanguard ugyanis még mindig rója köreit a bolygónk körül. Az Egyesült Államok aztán még ebben az évben létrehozta a NASA-t, majd a szuperhatalmak figyelme a Hold felé fordult.

Itt is a szovjetek tették meg az első lépést, a Luna-1 1959 januárjában hatezer kilométerre repült el égi kísérőnk mellett, és bár Amerika is összekapta magát, 1966. február 3-án a Luna-9 őket megelőzve szállt le sértetlenül a Hold felszínére. Ezt a versenyfutást is a Szovjetunió nyerte, és miközben sorra elérték a Naprendszer közelebbi égitestjeit, a következő nagy cél már az ember Holdra juttatása volt. A tesztekhez az USA majmokat használt, a Szovjetunió pedig újabb kutyákat.

Cél a holdraszállás

A NASA Mercury-programja nyilvánosan futott, az első ember űrbe juttatását 1961 áprilisára tervezték, ám a titkos szovjet kísérletek eredménye ismét bombaként robbant: április 12-én Jurij Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén kijutott az űrbe, megkerülte a Földet és sikeresen visszatért. A NASA csak loholt ellenfele nyomában, hátrányban volt a világűrben eltöltött idő tekintetében, és lemaradt az első űrsétáról is.

John Fitzgerald Kennedy elnök presztízskérdésként élte meg az űrversenyt, megválasztása után azonnal valami nagy dobásra adott utasítást, ami egy csapásra feledteti az addigi szovjet sikereket. Két tervet tettek elé, egy Föld körül keringő űrbázisét, és a holdraszállást. Kennedy 1961. május 25-én bejelentette:

E nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre.

Habár a beszéd még ma is képes libabőrt csempészni az ember karjára, azzal érdemes tisztában lenni, hogy Kennedy szavai csupán könnyelmű politikai ígéretek voltak, hiszen a realitások talaján állva a terv kivitelezhetetlennek tűnt ilyen rövid idő alatt – de hiába fájt a tudósok feje, a feladatot meg kellett oldani.

Hold körüli randevú

Az Apollo-program keretein belül a NASA, partnerei, egyetemek és a legkülönfélébb tudományos műhelyek dolgoztak az ezerszám adódó problémák leküzdésén: közvetlen leszállás vagy Föld körüli pályán összerakott dokkoló egység, ellátmány, üzemanyag, hosszan lehetne sorolni.

A megoldást végül egy repülőgépmérnök, Tom Dolan szállította Jurij Kondratyuk szovjet rakétamérnök 1914-es tanulmánya alapján, aki az űrhajó részekre bontását javasolta, továbbá, hogy a Hold felszínére csak egy kisebb leszállóegységet irányítsanak. Ezzel rengeteg súlytól lehetett megszabadulni, hiszen nem kell annyi üzemanyag, ha nem kell az egész űrhajót fékezni, majd újra felemelni a Hold felszínéről.

A koncepció a LOR elnevezést kapta, a Hold körüli pályán végrehajtott randevú (Lunar Orbit Rendezvous) mozaikszavaként. Beszédes elnevezés, hiszen az egész művelet lényege az volt, hogy a sikeres leszállást követően a holdkomp és az anyaűrhajó holdkörüli pályán csatlakozzon egymáshoz.

Simulation showing the separation of the component parts of the Apollo 11 spacecraft, 1969. Illustration of the removal of the Command Module and the Lunar Module from the 3rd stage of the Saturn V launch vehicle. Apollo 11 was the fifth manned Apollo mission, and was the first to land on the Moon. Artist NASA. (Photo by Heritage Space/Heritage Images/Getty Images)
Fotó: Heritage Space/Heritage Images/Getty Images

A Sas leszállt

A nagy nap 1969. július 16-án érkezett el, Neil Armsrong, Buzz Aldrin és Michael Collins UTC szerint 13:32-kor emelkedett a magasba a Cape Kennedy űrközpontból az Apollo 11 fedélzetén. Három nap kellett, míg elérték a Holdat, még egy földi nap volt, amíg 13 alkalommal megkerülték az égitestet, mire megkapták az engedélyt a leszállásra a Nyugalom Bázisnak elnevezett területre.

Armstrong és Aldrin az anyaűrhajóból átszállt a Sasnak keresztelt leszállóegységbe, majd a sikeres landolást követően 1969. július 20-án, 20:17-kor elhangzott a világhírű mondat:

Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas Leszállt.

Ami az űrversenyt illeti, fogalmazhatunk úgy, hogy az Egyesült Államok már a padlón volt, de az utolsó rászámolás előtt felállt, és kiütéssel leterítette ellenfelét – ahogy Kennedy 8 évvel korábban elképzelte.

Kiemelt kép: Heritage Space/Heritage Images/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73915741, Steven Van Zandt olasz származású amerikai zenész, énekes, színész, producer és lemezlovas, aki Little Steven, illetve Miami Steve néven szokott fellépni. Bruce Springsteen E Street Band-jének tagjaként gitáron és mandolinon játszik., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.