Fülöp Botond, a Vidéki prókátor a Klubrádióban azt mondta: a parlament az alaptörvény-módosítással egyszerre több közjogi méltóság megbízatását is megszüntetheti. Sulyok Tamás államfővel ellentétben úgy véli: nem egyszerű kormányváltás történt, Magyar Péter egy rendszerváltásra kért és kapott a néptől felhatalmazást, és már a választás előtt nyilvánvalóvá tette, hogy
egy maffiaállamból jogállamot szeretne építeni, vissza szeretné állítani a jogállam helyes működését.
Ez elképzelhetetlen Orbán Viktor „közjogi bábjainak” eltávolítása nélkül, hiszen egy olyan rendszert szolgáltak, amely politikai értelemben maffiaállamnak, alkotmányjogi értelemben a többség zsarnokságának volt tekinthető. Szerinte ezért nem számít jelenleg, hogy a lépés a jogállami elvekkel nehezen egyeztethető össze. Most indokolhatóak bizonyos, békeidőben vitatható eszközök is – tette hozzá.
Ez ugyanolyan, mint a választási rendszer. Tehát ebben ugyanúgy visszanyalt a fagyi, mert Orbánék a választási rendszert is magukra szabták, az alkotmányos rendszert is magukra szabták, csak azt felejtették el, hogy nem mindig ők lesznek abban a pozícióban, ahol ők adják a többséget. És kialakították ezt a többség zsarnokságának nevezhető rendszert.
A Vidéki prókátor szerint a többség zsarnoksága olyan működést jelent, amikor az állam működését a parlamenti többség gyakorlatilag teljesen az uralma alá vonja, beleértve ebbe a törvényhozó és a végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányos fékeket és ellensúlyokat is, a parlamenti többség és a kormány hatalma – legalábbis az állami szervek tekintetében – lényegében véve korlátlanná válik.
A többség zsarnoksága kialakítható teljesen
jogállami intézményrendszer mellett is, mert a rendszer lényegét jelentő diszfunkcionális működés oka nem az intézményekben, hanem a személyekben rejlik.
Orbán Viktor „közjogi bábjai” működtetői, de jelképei is voltak a rendszernek, pozícióban maradásuk összeegyeztethetetlenné vált a jogállammal. Megbízatásukat akkor is meg kell szüntetni, ha a módszer nem felel meg a klasszikus jogállamisági standardoknak.
Szigorúbb lenne Lánczi Tamásékkal
Az ügyvéd üdvözölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, szerinte a Lánczi Tamás vezette „orbánista sóhivatal” által megvádoltak nyugodtan feljelentést tehetnek hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójára utalva jelezte: örülne, ha bekerülne az alkotmányba, hogy a kommunista diktatúra állambiztonsági szolgálatának és rendőrségének belső elhárításért felelős részlegeinek ügynökei nem tölthetnek be közhatalom gyakorlásával járó, illetve hivatalos személy minőséget eredményező pozíciót.
Minden ilyen pozíció betöltésének feltételéül kellene szabni azt, hogy az érintett büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozzon ezen kizáró ok hiányáról. Az azért mégsem tolerálható, hogy egy demokráciában egykori kommunista spiclik vegzáljanak hivatalos személyként becsületes, törvénytisztelő magyar polgárokat!
A Vidéki prókátor a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőinek kilátásba helyezne egy kötelező utólagos vagyonosodási vizsgálatot és egy nemzetbiztonsági átvilágítást is.
