Tudomány zöldövezet

14 millió éve nem látott állapot vár az óceánokra

Egy új kutatás szerint az óceánok savassága a század végére olyan szintet érhet el, melyet 14 millió éve nem tapasztaltak.
Korábban a témában:

A Cardiffi Egyetem munkatársai által vezetett vizsgálat szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett az óceánok savassága megdöbbentő szintet érhet el 2100-ra – írja az egyetem oldala.

A légkörben lévő szén-dioxidot a tengerek és az óceánok képesek átvenni. A különböző fosszilis anyagok égetéséből származó gáz jelentős része, mintegy egyharmada az óceánokban oldódik fel. Az iparosodás kezdete óta a vizek így közel 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.

A folyamat hatására az óceánok egyre savasabbá válnak, ez pedig sokat árt az ökoszisztémának.

A gyors savasodás például károsítja a külső vázas tengeri állatok héját, de a környezeti változásokra érzékeny koralloknak sem kedvez.

Az új vizsgálatban a szakértők azt rekonstruálták, hogy miként alakult az óceánok savassága, illetve a légkör szén-dioxid-koncentrációja az elmúlt 22 millió év során.

A kutatásban a csapat olyan parányi tengeri élőlények maradványait elemezte, melyek egykor az óceánfelszín közelében éltek. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy milyen volt az állatok héjának kémiája – ez ugyanis a környezet savasságáról árulkodik.

A kutatók ezután összehasonlították a múltbeli, illetve a jövőbeli várható állapotokat. Az analízis alapján 2100-ra az óceánok pH-értéke kevesebb mint 7,8 lesz. Napjainkban az érték 8,1. Mivel a pH-érték logaritmikus, 0,1 egységnyi csökkenés már 25 százaléknyi különbséget jelent.

Kép: Thinkstock

Az új kutatás szerint az óceánok savassága és az atmoszféra szén-dioxid-szintje az úgynevezett középső-miocén „klíma-optimum” alatt, nagyjából 14 millió éve volt hasonló, mint amilyen a század végén lehet. Ekkoriban az átlaghőmérséklet a geológiai átalakulások miatt közel 3 Celsius-fokkal volt magasabb, mint manapság.

A jelenlegi pH már valószínűleg így is alacsonyabb , mint az elmúlt 2 millió év során bármikor

– nyilatkozta Carrie Lear, a Cardiffi Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője. A szakértő hozzátette, további laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy jobban megértsék, ez mit is jelent az ökoszisztéma számára.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.