Minden évben több millió embernél diagnosztizálnak világszerte terápiarezisztens depressziót. A kutatók emiatt évek óta tesztelnek egy olyan kísérleti megoldást, amelynek részeként „pacemakert” helyeznek a páciensek agyába, így szabályozva az agy különböző területeinek működését. Miután a készüléket beültetik az agyba, az nagyfrekvenciás elektromos impulzusokat küld, általában anélkül, hogy a beteg érezné a stimulációt – írja a Science Alert.
2021-ben, az egyik első ilyen agyi pacemakerrel kezelt beteg azt mondta, hogy a műtéti beavatkozás után depressziós tünetei hirtelen eltűntek. „Nem voltam biztos benne, hogy tartós lesz, de mégis annak bizonyult” – jelentette akkoriban. Ez, és sok egyéb pozitív tapasztalat nemrégiben arra késztette a Mount Sinai Egyetem Icahn Orvostudományi Karának idegtudósait, hogy három majom agyán keresztül bemutassák, milyen tartós hatásokat válthat ki ez a megoldás.
Mire jutottak a kutatók?
Peter Rudebeck idegtudós szerint az eredményekben az a legizgalmasabb, hogy megváltoztatják a mélyagyi stimulációról alkotott képüket.
Most először látjuk azt, hogy a mély agyi stimuláció nem csupán rövid távon változtatja meg az agy elektromos aktivitását, hanem valójában átalakíthatja a fehérállomány szerkezetét, lényegében átprogramozva a depresszióval összefüggő agyi áramköröket
– jelentette ki a szakértő.
Ez azért jelentős megfigyelés, mert a depresszióban szenvedő betegeknél jellemzően az agy fehérállományának pusztulása figyelhető meg. Ugyan az egyelőre nem világos, hogy a depresszió és a fehérállomány közötti összefüggésnek van-e köze a viselkedési tünetekhez, a kapcsolat rendre megjelenik minden tanulmányban.
A majmok esetében a Mount Sinai Egyetem kutatói azt találták, hogy a mély agyi stimuláció fokozza az agysejtek mielinizációját azokban az agyterületeken, amelyek a hangulatszabályozásban vesznek részt. Az adatok azt mutatják, hogy a fehérállomány átalakulása, valamint a több agyi hálózatban bekövetkező szelektív változások hozzájárulhatnak a mélyagyi stimuláció terápiás hatékonyságához.
Ez a megoldás már csak azért is kecsegtetően hangzik, mert a közelmúltig az elektrokonvulzív terápia volt az egyetlen elérhető alternatíva a súlyos depressziós betegek részére, amely az agy elektromos stimulálását jelenti, kontrollált rohamokat kiváltva. Ennek azonban megvoltak a maga kockázatai és negatív mellékhatásai: mint például a hányinger, a fejfájás, a fáradtság, a zavartság és az átmeneti memóriavesztés. Ez tehát, ha az emberi tesztek is meggyőző eredeményeket mutatnak, a kutatók szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy új terápiákat fejlesszenek ki.
A 24.hu külön cikksorozatot szentelt a mentális nehézségek témakörének. Ezeket a cikkeket itt lehet elolvasni:
- 100–150 ezer magyart érint, mégis alig tudunk róla valamit: ilyen az élet a spektrumon
- Több százezer magyar szenved az OCD-től, pedig nagyrészt gyógyítható
- „Így is lehet élni? Végre csönd van a fejemben” – az ADHD felismerésétől a kezelésig
- „A pánikroham belülről olyan, mint maga az apokalipszis” – így válhat betegséggé egy roham
- „Örülnöm kéne, mégis szenvedek” – minden kilencedik magyar így érezhet a depresszió miatt
- Magyarországon közel 100 ezer embert érint a szkizofrénia, amely évtizedekkel is megrövidítheti az életet
- „Úgy éljük az életünket, hogy a halál lehetőségét távol tartjuk magunktól” – ezt kell tudni az onkopszichológiáról
- Szakértővel mutatjuk be, hogyan lesz PTSD egy megterhelő eseményből
