Tudomány

A folyékony macska vitte idén a prímet

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2017. 12. 31. 21:30

Ahhoz, hogy egy tanulmány tudományos folyóiratban megjelenjen, rengeteg fontos kritériumnak kell megfelelnie, de az értelmes kutatási téma nem tartozik közéjük. Így lehet az, hogy készült kutatás a macskák halmazállapotára vonatkozóan, fókaürüléket majszoló sirályokról, vagy celebeket felismerő birkákról is. Összeválogattuk a leghaszontalanabb tudományos kísérleteket és felfedezéseket a 2017-es évből.

A tudomány területén nagyon nehéz meghatározni, hogy mi számít haszontalannak, és mi nem, hiszen könnyen lehet, hogy ha a témát magát nem is találjuk komolynak, abból komoly következtetéseket lehet levonni valami sokkal hasznosabb dologra nézve.

Éppen ezért a következő lista erősen szubjektív, és nem zárja ki azt sem, hogy ezek a kutatások egyszer hozzásegítik az emberiséget valami nagyobb jó eléréséhez is – csak egyelőre nagyon nem tűnik így.

A folyékony macska esete

Rögtön az idei fizikai Ignobel-díjas alkotással kezdünk, amit Marc-Antoine Fardin végzett arra vonatkozóan, hogy a macskák vajon képesek-e a folyékony halmazállapotú anyagok tulajdonságait is felvenni. A tudóst azok a fotók ihlették meg, amelyek a neten keringenek különböző lehetetlen testhelyzetekbe rendeződött cicákról.

Fardin matematikai és reológiai módszerekkel, az úgynevezett Deborah-szám segítségével állapította meg, hogy ezek az állatok képesek a folyékony anyagokhoz hasonló tulajdonságokat felvenni, ráadásul a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák.

A fontos cipőfűző-kérdés

A Kaliforniai Egyetem kutatói úgy döntöttek, felfedik az évszázados rejtélyt, és lekutatják, vajon miért lazulnak meg a csomók a cipőfűzőkön, hogy aztán kioldódjanak, jó sok bosszúságot okozva a viselőjüknek.

Kiderült, hogy a séta és a futás sokkal nagyobb erőhatást fejt ki a madzagokra, mint azt korábban gondoltuk, ezért kezdenek el a csomók először csak lazulni, majd a hurkok mozgása miatt teljesen kioldódni.

A kutatók nagysebességű kamera és egy profi futó segítségével végezték el a kísérleteket, majd gyorsulásmérővel megállapították, hogy a cipőfűzőkre óriási gravitációs erő hat: nagyjából 7G, ami több, mint a világ legkomolyabb hullámvasútján tapasztalható (6,3 G). Nem csoda tehát, hogy a csomók nem bírják a terhelést, és kioldódnak.

Forrás: Pixabay

A birka, aki kívülről fújja a celebeket

Ki ne szeretne egy olyan birkát magának, aki minden probléma nélkül felismeri képről Emma Watsont vagy Barack Obamát? A Cambridge-i Egyetem kutatói megoldották a helyzetet, és birkákat tréningeztek arra, hogy különböző celebek arcát ismerjék fel kizárólag fotókról. Az állatok olyan ügyesen teljesítettek, hogy több oldalról és szögből is felismerték a sztárok fotóit.

A kutatók azért választották ezeket az embereket a kísérlet kvázi alanyaiként, mert biztosak voltak benne, hogy a birkák még soha nem látták őket élőben (bár Obama a kutatás előtt nem sokkal járt Cambridge-ben, szóval ki tudja?).

Az eredmények egyébként annyira jók lettek, hogy a birkák arcfelismerő képességét az emberekéhez és a főemlősökéhez emelte.

A világ legkisebb fidget spinnere

Kétségkívül poén akkora fidget spinnert csinálni, ami keskenyebb, mint az emberi hajszál, de sok gyakorlati haszna nincsen.

Az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium Nanofázisú Anyagtudományok Központjának kutatói sem arra készítették, hogy egy hasonlóan apró ujjon egyensúlyoztassák, hanem arra, hogy demonstrálják vele, mennyire végtelen a központban elvégezhető kutatási lehetőségek száma, hála az ultramodern eszközöknek.

A 12 ezer éves benépesítés

Claudius Gros, a frankfurti Goethe Egyetem kutatójának ördögi terve, hogy szánt szándékkal népesítsük be az életre alkalmas, de egyelőre néptelen bolygókat.

Gros nemcsak elméletben gondolkodik, hanem rögtön pontos kutatásokat is végzett a témában, és megállapította, hogy a Breakthrough Starshot technológiáját használva egy 1,5 tonnás jármű esetében 50 kilométer széles vitorlákkal kéne kalkulálni, ha megfelelően le akarjuk fékezni az életet cipelő járművet egy bolygónál. Ennek a szerkezetnek pedig 12 ezer évébe telne elérni Gros legközelebbi célpontját, a 40 fényévnyire található TRAPPIST-1 csillagrendszert.

Ez azért elég nagy visszalépés ahhoz képest, hogy a Breakthrough Starshot nanochipjei akár húsz év alatt odaérhetnek az Alfa Centauri csillaghoz – és akkor még a projekt morális és egyéb gyakorlati aspektusait még figyelembe sem vettük.

Forrás: Flickr/Futurilla

A kakievő sirályok rosszul céloznak

Ha valaki valaha gondolkodott volna azon, hogy mi történik azokkal a sirályokkal, amelyek elfogyasztják a fókabébik ürülékét, megköszönheti a Georgiai Egyetem kutatóinak munkáját, ők ugyanis kutatást végeztek a témában.

Kiderült, hogy Chilében a sirályok néha túlságosan közelről próbálják csipegetni a csemegének számító, férgekkel teli fókaürüléket, ennek pedig az az eredménye, hogy a fókák popsija besebesedik. Korábban úgy gondolták a kutatók, hogy ezek a sebek bakteriális fertőzés eredményei, de most már szerencsére tudjuk az igazságot: a túl mohó sirályok okolhatók a sérülésekért.

A kávéivás biztonságos oldala

Szintén Ignobel-díjas kutatás volt az, amely megállapította: az emberek sokkal kisebb valószínűséggel löttyentik ki a kávéjukat akkor, ha nem előre, hanem hátrafelé sétálnak.

Jiwon Jesse Han kutató megállapította, hogy annak, hogy gyakran kiöntjük a kávénkat, a kezeink rezgési frekvenciájához van köze. Ha ez a frekvencia egybeesik a kávé rezgési frekvenciájával, rezonancia alakul ki. Ahhoz, hogy a kávé ne ömöljön ki, a rezonanciát meg kellene szüntetni úgy, hogy megváltoztatjuk a pohár rezonanciatulajdonságait vagy a folyadékot.

Ez lehetséges úgy, hogy hátrafelé sétálunk, ugyanis ilyenkor nem szabályosan mozgunk, így nincs többé periodikus mozgásunk sem. A rezonancia megszűnik, a kávé a pohárban marad.

(Kiemelt fotó: Flickr/sally)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Kommentek

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.