Tudomány

Lakható bolygókra küldené szét az életet egy német kutató

Nagy Nikolett
Nagy Nikolett

újságíró. 2017. 11. 20. 07:10

A frankfurti Goethe Egyetem kutatója szerint tök jó ötlet lenne mikrobális életet küldeni a lakható, de egyelőre lakatlan bolygókra, hogy benépesítsük a kozmoszt – a projekthez mindössze 12 ezer évre lenne szükség, úgyhogy valószínűleg gyerekjáték lesz befektetőket találni a morálisan egyébként megkérdőjelezhető kezdeményezéshez.
Korábban a témában:

Nem akarunk földi bacikat vinni a Marsra…

Az űrkutatás során általában kifejezetten vigyázunk, hogy még véletlenül se szennyezzük össze a különböző bolygókat földi mikrobális élettel: külön kutatócsoportokat hoznak létre azért, hogy a felszínnel érintkező űrszondákat vagy rovereket minél kevesebb szennyeződéssel indítsák útnak. Ez azért fontos, hogy eredeti állapotukban vizsgálhassuk a helyi körülményeket – na meg azért, hogy ne indítsunk el egy újabb evolúciót egy másik planétán.

…de máshova igen!

Ezzel a törekvéssel teljesen szembemegy Claudius Gros, a frankfurti Goethe Egyetem kutatója, aki egyenesen azt kezdeményezi, hogy direkt küldjünk életet a különböző bolygókra, amelyeken ugyan az élet lehetőségei adottak, de egyelőre nem tudjuk, hogy kialakult-e rajtuk bármilyen mikroorganizmus.

Forrás: Flickr/Futurilla

Persze nem a Naprendszeren belüli bolygókról van szó: Gros nagyra tör, és a Breakthrough Starshot által kifejlesztett technológiát alapul véve más naprendszerekbe küldené a földi életet.

A morális kérdéseket félretéve először azt kell tisztáznunk, hogy fizikailag megvalósítható-e a projekt – bármilyen hihetetlenül is hangzik, a technológiai háttér már most adott.

Technikailag akár még el is indulhatna a projekt

A Breakthrough Starshot projekt (amelynek az orosz üzletember, Jurij Milner és Stephen Hawking a két alapítója) nanohajókat küldene a csillagközi térbe, amelyeknek feladata a legközelebbi csillagrendszerek feltérképezése lenne.

A nanoszerkezetek gyorsabban haladnának, mint a most ismert űrjárművek, hála elsősorban kis súlyuknak, és a fény erejét használnák fel a hagyományos meghajtómódszerek helyett, azaz a Földről lézerrel adnának nekik energiát arra, hogy elinduljanak céljuk felé. A nanohajókon úgynevezett fényvitorlák lesznek, amelyek biztosítják, hogy a chipek felfogják a feléjük érkező fotonokat, és energiát nyerjenek belőlük.

Gros is hasonló módon álmodta meg az univerzum benépesítését, csak ő nem apró fényvitorlákat, hanem mágneses, több kilométer hosszú feszített vitorlákat képzelt el a hajóira. Ez azért fontos, mert a hatalmas vitorlákkal az űrjárművek a célpont elérésével le tudnak lassulni (befogják a csillagközi port, és ez lefékezi őket), és elszórhatják a mikrobális életet az idegen bolygókon.

Csak senki nem fogja finanszírozni

A kutató a számításokat is elvégezte: egy 1,5 tonnás jármű esetében 50 kilométer széles vitorlákkal kéne kalkulálni, ha megfelelően le akarunk fékezni, ennek a szerkezetnek pedig 12 ezer évébe telne elérni Gros legközelebbi célpontját, a 40 fényévnyire található TRAPPIST-1 csillagrendszert.

Ez azért elég nagy visszalépés ahhoz képest, hogy a Breakthrough Starshot nanochipjei akár húsz év alatt odaérhetnek az Alfa Centauri csillaghoz.

Fotó: NASA

A projekt tehát technikailag megvalósítható, de szakértők szerint nehéz lesz befektetőket találni rá, méghozzá elsősorban a hosszú időtartama miatt. Nincs olyan vállalat vagy szervezet, amely ilyen hosszú ideig képes lenne finanszírozni és figyelemmel követni az űrhajók mozgását – arról nem is beszélve, hogy valószínűleg 12 ezer év múlva már nem is ezen a bolygón élünk majd, ha a környezetvédelmi törekvéseink ilyen lassú ütemben haladnak. Aztán ott van még az elképzelés morális problémája: tényleg bölcs dolog istent játszani, és belenyúlni a természet rendjébe, csak azért, hogy benépesítsük a kozmoszt?

(Kiemelt fotó: Flickr/Futurilla)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.