Tudomány

Tényleg napozhatunk naptej nélkül 11 és 15 óra között?

Az UV sugárzásnak sokkal több pozitív hatása van, mint negatív, de csak akkor, ha nem ragadtatjuk el magunkat, és megmaradunk az arany középútnál.
Korábban a témában:

Zsong az internet a Tények kedd esti riportjától, amelyből olyan információkat kaptunk a napozásról, amelyek teljesen ellentétesek mindennel, amit eddig orvosoktól, tudósoktól hallottunk a témában. Így például:

  • 11 és 15 óra között nemhogy kerülni kell a napot, hanem pont ebben az időszakban kell napozni. Az erős napsugárzás hatására ilyenkor a legintenzívebb a D-vitamin-szintézis.
  • Nem az UV-sugárzás okozza a bőrrákot, hanem a leégés, a túlsúly és a D-vitamin hiánya.
  • Aki naptejet használ, annál 3-4-szeresére nő a melanóma kockázata.
Tények: 11 és 15 óra között napozzunk, és ne használjunk naptejet
Komolyan mondjuk, hogy ezt mondták TV híradójában, és tényleg nem vicc volt.

Akit bővebben érdekel, itt találja az erről szóló cikkünket és a teljes riportot is. Most a tudomány nevében megkérdeztük a téma egyik legkiválóbb hazai ismerőjét: Páldy Annát, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadó főorvosát.

A Nap a legjobb forrás

A napfénytől való teljes elzárkózásról, amit a múltban úton-útfélen sulykoltak belénk kiderült, hogy tévedés: a bőrünket ért UV sugárzás elégtelen mennyisége sokkal több problémát okoz, mint az, ha túlzásba vinnénk a napozást. Persze ez nem azt jelenti, hogy most meg át kell esnünk a ló túloldalára, a megoldás az arany középút.

Bőrünk a napsugarakkal érkező UVB sugárzás hatására, bonyolult folyamat eredményeként állít elő egy nagyon fontos vegyületet, a D-vitamint. Ennek bizonyítottan komoly szerepe van

  • egyes daganatos betegségek – elsősorban emlő-, végbél- és prosztatarák – megelőzésében,
  • jótékonyan hat tüdőproblémák, és
  • az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetén, illetve
  • számos hormon előállításában vesz részt.

A sort még sokáig folytathatnánk, itt írtunk róla bővebben.

Ha folyamatosan zárt térben tartózkodunk, magas faktorszámú napvédő krémek mögé bújunk, nem jut a szervezetbe elég UVB sugárzás, így a D-vitamin szintje alacsony marad.

Ekkor is számtalan betegséggel kell szembenéznünk a csontritkulástól a depresszióig, erről is itt írtunk korábban. Télen a táplálkozással (főleg halfélékkel, tejtermékkel és étrendkiegészítőkkel) pótolhatjuk, de tavasszal és nyáron itt van a Nap, a legtisztább forrás.

Szabad napozni 11 és 15 óra között

A kulcskérdés, hogy mikor és mennyit tartózkodhatunk a napon?

Általánosságban bőrtípustól és az aktuális UV sugárzás mennyiségétől függően 10-15, de legfeljebb 20 percet. Mindenféle védelem nélkül, akár 11 és 15 óra között is. A lényeg, hogy mindenképpen kerüljük a leégést

– mondja Páldy Anna.

Ennyi idő elég ahhoz, hogy a napi szükséges, 4000 nemzetközi egységnyi D-vitaminhoz hozzájussunk, de még ne szenvedjünk károsodást.

FONTOS:

A szakértő viszont kiemeli: nem szabad megvárni, míg bőrpír jelentkezik, mert onnantól fenyeget a napsugárzás daganatkeltő hatása. Ennek elkerülése érdekében elsősorban természetes anyagból készült, szellős ruha, kalap és megfelelő formájú napszemüveg ajánlott, illetve napvédő krémek használata. Utóbbiak olyan filmréteget alkotnak a bőrön, amelyek visszaverik a sugarakat.

Fotó: Thinkstock

A túl sok napfény bőrrákot okozhat

Jöjjön akkor a fekete leves. UVB sugarakból érkezik a legtöbb a földfelszínre, ez a sugárzás felelős a nem festékes (azaz a nem melanóma típusú) daganatok kialakulásáért. Ezek a betegségek általában idős korban jelentkeznek, nem adnak áttétet, de esztétikailag csúnya, vérző, bőrelváltozást okozhatnak.

A rettegett, és tényleg életveszélyes melanóma kialakulásában sem zárható ki az UVB szerepe, de a fő felelős az UVA.

A főorvos ismét a fokozatosság és az arany középút fontosságára hívja fel a figyelmet: szépen, lassan szoktassuk bőrünket a naphoz, ne égessük le, hanem fokozatosan barnuljunk. A “barnaság” maga egyre erősebb természetes védelmet nyújt a káros sugárzás ellen.

Érdekes például, hogy a mediterrán térségben élők közt kevesebb a melanómás megbetegedés, mint az északi népek körében.

Egy spanyol sokkal több napsütésnek van kitéve, de pont ezért a bőre folyamatosan barna és védelmet nyújt. Míg például egy fehér bőrű svéd 1-2 hetes spanyolországi nyaralása akar bronzbarnára válni, az eredmény viszont sok esetben a leégés és a bőrrák.

Vigyázzon a gyerekre!

Kiemelten fontos a gyermekek védelme, az ő bőrük vékony, védtelen, a kicsiket nyáron szigorúan 11 óra előtt és 16 óra után levegőztessük. Valaki minél fiatalabban és minél többször ég le a napon, annál nagyobb valószínűséggel számolhat később bőrdaganatos megbetegedésre – figyelmeztet Páldy Anna.

A tudomány a 2000-es évek elején bizonyította, hogy nem igaz a ’90-es években – az ózonlyuk kialakulása miatt – elterjedt vélekedés, miszerint a Nap főleg árt. Az UV sugárzásnak sokkal több pozitív hatása van, mint negatív, de csak akkor, ha nem ragadtatjuk el magunkat, és megmaradunk a fent leírt arany középúton.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.