A modern közbeszédbe – főleg a Z generáció körében – mára beépültek az olyan szakkifejezések, amelyekről néhány évtizede nagy eséllyel még csak nem is hallott egy átlagember. Ilyen például az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) is, amelyet egyre többen használnak maguk vagy a környezetük leírására. Ehhez azonban sokszor káros torzítások is társulnak, amelyek megbélyegzéssel járnak. „Habár mindannyiunknak vannak olyan napjaink, amikor nehezebben tudunk koncentrálni, vagy szétszórtabbak vagyunk, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ADHD-sok vagyunk. Erről akkor beszélünk, ha gyermekkorban hat, felnőttkorban pedig öt tünet egyszerre jelentkezik, és ezek tartósan, az idő nagy részében fennállnak, problémát okoznak több helyzetben is ” – hangsúlyozta lapunknak Balázs Judit, az ELTE professzora.
