7E ART/RHEA FILMS/SOUTHERN LIGHT / PHOTO12 VIA AFP
Tech

Nem a gépektől, hanem az emberektől kell tartanunk

A mesterséges intelligenciától nem kell félni, noha át fogja alakítani az életünket és a munkánkat is. A megtévesztés ellen oktatással, a gépek uralma ellen okos tervezéssel lehet tenni, empátiát azonban ne várjunk soha a robotoktól. Ezek voltak a fő tanulságai az MVM Future Talks beszélgetésének, amelyen neves szakemberek vitatták meg a mesterséges intelligencia jelenét és jövőjét.

A gépi tanulás utolsó nagy áttörése az 1990-es években zajlott, azóta csak gyorsabb gépeink és több adatunk van, amivel a gépek dolgozhatnak – mondta Stuart Russell a berkeley-i Kaliforniai Egyetem villamosmérnöki és informatikai karának professzora, korábbi elnöke, a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb szaktekintélye a világon az MVM Future Talks mesterséges intelligenciáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. A szakember szerint az elmúlt harminc évben csak finomhangoltuk a technológiát, ami alapvetően az emberi agy szerkezetét próbálja valamilyen szinten lemásolni, több-kevesebb sikerrel. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volt haladás: húsz évvel ezelőtt a beszédfelismerés például elképzelhetetlen lett volna. Vagy vegyük a Boston Dynamics kutyarobotját. A robotok számára az egyensúlyozás óriási kihívás, a nagy részük gyakran eldől, és úgy is marad. A Boston Dynamics robotja azonban még jeges felületen is képes talpon maradni” – fejtette ki.

Kapcsolódó

Józan ésszel kellene felruházni a gondolkodó gépeket
Vétójogot kéne adni a mesterséges intelligenciának, de csak akkor használhatja, ha a közjó érdekében cselekszik. A téma szakértőjével, Stuart Russel professzorral beszélgettünk.

Neil deGrasse Tyson amerikai asztrofizikus, író, tudományos ismeretterjesztő személyiség, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója, az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikai részlegének kutatási munkatársa szerint az is megoldás lehet, ha nem a természetben keressük a megoldást – miért ne terveznénk olyan robotokat, amik

nem másolnak, hanem teljesen új módszerekkel tudnak talpon maradni?

Annak ellenére persze, hogy harminc éve nem volt nagy áttörés a gépi tanulásban, a mesterséges intelligencia rengeteget fejlődött, többek között az orvoslásban is rengeteget segíthet: a rákkutatás, a bőrgyógyászat, az agykutatás is profitálhat belőle. „Még az öngyilkosság megelőzésében, a forródrótokon is hasznos lehet az MI, kutatások kimutatták, hogy van olyan jó, mint az emberi válaszadók” – mondta Buzsáki György agykutató, egyetemi tanár, a New York Egyetem orvostudományi karának professzora,a Magyar és az Amerikai Tudományos Akadémia tagja. „A kérdés inkább az, hogy kié a szóban forgó mesterséges intelligencia? Tudományos vagy kereskedelmi kézben van? Mert nagyon nem mindegy.”

Kapcsolódó

Az agy egyetlen funkciója, hogy a tulajdonosát életben tartsa
Buzsáki György agykutatóval beszélgettünk arról, miért is értjük félre alapjaiban az agy működését.

A veszély ugyanis inkább ebben van, nem egy Skynet-féle robotfelkelésben: a folyamatos megfigyelés vagy a mesterséges intelligenciával működő fegyverek azok, amelyek komolyabb bajt okozhatnak. „Ezek a fegyverek nem a sci-fi jövőkép fegyverei, már léteznek, meg lehet őket vásárolni a neten” – mondta Russell. „Milliónyit lehet elindítani belőlük, egész városokat, etnikai csoportokat lehet velük kiirtani. Az országok vakon mennek bele ebbe a fegyverkezésbe, miközben a biztonságunk folyamatosan csökken miatta.”

Russell szerint a megfigyelés is biztonsági kérdéseket vet fel. „A régi szép időkben emberi kémeket kellett használni, akik drágák voltak, nem is feltétlenül megbízhatók. A mesterséges intelligencia most ezt a munkát ingyen megcsinálja.” A telefonunk, a laptopunk követi a mozgásunkat, lehallgat minket, mi pedig önként cipeljük magunkkal mindegyiket. „Az emberi jogok a digitális világban nem léteznek többé.

Félő, hogy egy olyan világban élünk majd, ahol a szabadság csak a történelemkönyvekben létezik.

A szakértő azt is elmondta, hogy a jelenlegi mesterségesintelligencia-modellek (ahogyan a fizikából kölcsönözve ő hívja: a standard modell) hosszú távon nem összeegyeztethető az emberi társadalommal, ezért új módszereket kellene kitalálni. Korábban a 24.hu-nak is elmondta: olyan gépeket tervezne, amelyek nem ismerik a meghatározott céljaikat, és vétójoguk van akkor, ha valami olyat kell csinálniuk, ami a betáplált alapvető elveikkel ellentétbe kerül.

„A gépek nem veszélyesek, az emberek viszont igen” – mondta Buzsáki György. „A mesterséges intelligenciából mindannyiunknak kellene profitálni, most pedig nem ez történik. A nagy tech cégek viszik előre a piacot, ez pedig azt jelenti, hogy egy rövid távú technológiai fejlődés érdekében feláldozzuk a hosszú távú következményeket.”

CRISTINA ALDEHUELA / AFP

„Úgy gondolom, az embereknek például mindig meg kell hagyni a jogot, hogy tudják: éppen egy emberrel vagy egy géppel lépnek-e kapcsolatba” – mondta Russell.

A szakértők abban is megegyeztek, hogy a robotoktól nem kell empátiát várni, mert fizikailag képtelenek rá. „A gépek nem képesek arra, hogy egyes szám első személyben gondolkodjanak magukról, ebből a perspektívából figyeljék a világot. Ezért az olyan dolgok, mint az érzések, a boldogság, a szomorúság nem értelmezhetők számukra” – mondta Buzsáki. Russell szerint ez azt is jelentheti, hogy ha a robotok elveszik az összes automatizálható munkánkat, számunkra az marad, amihez empátiát, emberséget is kell használni.

A mesterséges intelligenciához és gépi tanuláshoz köthető egyik legnagyobb kihívás ma a deepfake elképesztő ütemű fejlődése – a szakértők azonban nem ennek megakadályozásában, hanem az emberek tanításában látják a megoldást. „Mindig lesz olyan tartalom az interneten, ami hamis, az embereket kell megtanítani arra, hogy kritikusan gondolkodjanak, és meg tudják különböztetni az igazit a hamistól” – mondta Kishonti László, az AImotive az önvezető járművek technológiáját fejlesztő vállalat vezérigazgatója.

„A deepfake nem kell, hogy mindig rossz legyen” – mondta deGrass Tyson. „A reklámipar például tökéletesen tudná hasznosítani, a reklámokhoz nem kellene színészeket felbérelni. A baj ott van, ha az emberek a politikába akarnak beleszólni, meg akarnak buktatni valakit, le akarják járatni.

Ezzel teljesen felül lehet írni a korábbi benyomásunkat, információinkat egy személyről.

„Lehetetlen elfelejteni, ha már egyszer láttam, még akkor is, ha kiderül róla, hogy hamis” -mondta Russell. A szakember szerint az egész online világra kellene egy ahhoz hasonló konszenzus, mint amit a közlekedési tábláknál, a telefonoknál, az autók rendszámánál alkalmazunk. Ez segítene az egységesítésben, és abban is, hogy globálisan szabályozzunk. „Egyelőre az egész olyan, mint a vadnyugat. Azt hisszük, hogy mivel digitális dolgokról van szó, semmi rossz nem történhet.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.