Tech tesztlabor

Ezt a gépet keresi, ha most szeretne belevágni a drónozásba

A DJI legújabb, Mavic Mini névre hallgató drónja ugyan messze nem tökéletes, de még így is a legjobb választás lehet azok számára, akik egy könnyen kezelhető, jópofa funkciókkal megáldott, és normális – de nem profi szintű – felvételeket készítő hobbigépre vágynak.
Korábban a témában:

A kínai DJI október 30-án mutatta be a legújabb lakossági használatra szánt drónját, a Mavic Mini névre keresztelt modellt, amit egyértelműen a nemrégiben nyugdíjba küldött Spark utódjának szán a cég. A gyártó jóvoltából már a megjelenés előtt kipróbálhattuk a gépet, ami elsőre nem igazán nyerte el a tetszésünket: még az Európában használt EC módhoz képest is gyengének éreztük a wifi kapcsolat hatótávját, ráadásul a gép olyasmit produkált reptetés közben, amit más DJI terméknél korábban nem tapasztaltunk: oldalra húzott, és sokszor akkor is emelkedni kezdett, mikor ilyen parancsot nem kapott.

Éppen ezért vissza is küldtük a gyártónak a tesztpéldányt, és igényeltünk egy újat, amit már nem a bétaszoftverrel, hanem a november 11-én kiadott, hivatalos DJI Fly alkalmazással irányítottunk. Az első példánnyal pedig tényleg valami probléma lehetett, ugyanis a második körben már a korábbinál jóval pozitívabb érzésekkel pakoltuk el a gépet minden egyes leszállást követően.

Hülyebiztos géppel gyerekjáték a drónozás
Kipróbáltuk a drónt, ami már sima kézmozdulatokkal is irányítható, ráadásul az összetöréséhez nagyon bénának kell lenni.

DJI Mavic Mini: kezdőknek készült

A Mavic Mini egy hobbigép, kifejezetten kezdő felhasználóknak, illetve azoknak, akik az utazásaikhoz keresnek kicsi és könnyű, pár pillanat alatt beüzemelhető drónt, hogy megörökítsék a nyaralás élményeit vagy a helyeket, ahol megfordultak. A gép mindössze 249 gramm, a karjait behajtva simán zsebre vágható, illetve elfér egy övtáskában, méghozzá a legfontosabb kiegészítőivel egyetemben.

Fotó: Ivádni-Szabó Balázs

Anyaghasználat szempontjából a Mini nem ér a drágább Mavic Air, de még a hasonló árkategóriát képviselő Spark nyomába sem, az ijesztően vékony műanyag borítás már-már gagyi hatást kelt, cserébe viszont egy 2600 mAh-s akkumulátor jár mellé, amivel szélcsendes időben akár harminc percig is a levegőben tartható a gép – erre egyetlen korábbi lakossági DJI drón sem képes.

Ami a használatot illeti, pofonegyszerű a kezelés, még azok is magabiztosan tudják irányítani a masinát, akik sosem drónoztak korábban. A kezdő csomagban ezúttal alapból megtalálható a távirányító, és pusztán mobilról nem is irányítható a Mavic Mini. A telefont a kontroller alul kihajtható tartójába kell beilleszteni, a készüléket egy kábellel kell a távirányítóhoz csatlakoztatni, majd elindítani az appot – a drón párosítása ezt követően szinte magától megtörténik. A szoftverben ráadásul ezúttal is helyet kapott egy oktatómód, amivel a kevésbé magabiztosak videójátékos formában tanulhatják meg az irányítást.

Fotó: Ivádni-Szabó Balázs

Az applikáció egyszerű és jól átlátható: a főképernyőn látszik minden szükséges adat, a beállítások és az extra funkciók pedig pár érintéssel azonnal elérhetők. A távirányító és a drón kétcsatornás (2,4 GHz és 5 GHz) wifin kommunikálnak egymással, és a második géppel már az amerikaihoz (FCC) képest lekorlátozott EC módban is normális hatótávolságon belül tudtuk reptetni a Mavic Minit. A zavaró jelekkel terhelt városi környezetben még 300 méternél is irányítható maradt a gép, és a telefonon látható stream sem szaggatott vészesen, vidéken pedig bőven 800 méter felett jelentkeztek az első anomáliák.

De akkor sincs baj, ha a kontroller és a drón elveszti a kapcsolatot,

ugyanis a gép ilyenkor magától biztonságos (előre beállított) magasságba emelkedik, és automatikusan visszatér a felszállás helyére. Ez a folyamat viszont akár meg is szakítható, ha időközben helyreáll a kapcsolat a két eszköz között. A DJI által megadott maximális hatótáv egyébként 2 kilométer, amit Európában csak úgy lehet elérni, ha némi ügyeskedéssel átállítjuk a szoftvert a már említett FCC módba.

Habár kamera szempontjából a Mavic Mini értelemszerűen nem ér a Mavic Air nyomába, azért így sem lehet okunk panaszra. Már persze akkor, ha nem profi filmet akarunk forgatni, hanem például youtube-os tartalomgyártásban gondolkodunk. A gépen egy 1/2,3 hüvelykes, 12 megapixeles (f/2.8) CMOS szenzor található, méghozzá egy háromtengelyű motorizált stabilizátoron, amivel maximum 4000×3000 pixeles fotók, illetve Full HD (25, 30, 50, 60 fps) és 2,7K (25, 30 fps) felbontású videók készíthetők. 4K tehát nincs, de nem is hiányoltuk – ne feledjük, a 140 000-es árkategóriában ez még nem bevett funkció, aztán ha mégis, abban a legtöbbször nincs sok köszönet.

Szép időben kiváló fotók és videók készíthetők a géppel, szürkületben és felhős körülmények között viszont már érezhetők a szenzor korlátai, látszik, hogy ezt a gépet alapvetően a verőfényes nyaralásokra tervezték a DJI-nál. A drón ugyanakkor ügyesen támogatja a normális felvételek rögzítését, hiszen kapunk egy úgynevezett CineSmooth módot, amikor a gép sebessége mindössze 20 km/h óra, így egészen szép videók készülhetnek akkor is, ha még nem vagyunk teljesen profik egy drón irányításában.

Emellett adott még az alapbeállításnak számító Position mód, 30 km/h sebességgel, az igazán bátrak pedig átválthatnak sportba: a gép ilyenkor közel 50 km/h-val hasít. A drón amúgy nagyon stabilan repül, szélben is biztonsággal reptethető, a szoftver szépen ellensúlyozza a természeti erőket, és a második példányunk esetében már egyáltalán nem tapasztaltunk félrehúzást és kéretlen emelkedést sem.

A Mavic Mini emellé olyan extra funkciókkal is rendelkezik, amik lehetővé teszik, hogy a különleges helyekről valóban látványos felvételekkel térhessünk haza. A gép ezúttal ugyan nem tud követni minket, de QuickShot menüben ott a Dronie, a Circle, a Helix és a Rocket, azaz egyetlen gombnyomással készíthetünk olyan videókat, mikor a drón magától, irányítás nélkül repül körbe minket vagy készít távolodó/közeledő felvételeket úgy, hogy közben a kamera a kijelölt témára/személyre koncentrál.

Azért ésszel kell kezelni

A Mavic Mini alapcsomagja itthon 135 000 forintért zsákolható be, ami figyelembe véve a kamerát, a stabilizálást, a könnyű kezelhetőséget és az üzemidőt, kifejezetten korrekt árnak mondható. Az egyetlen komoly negatívum a DJI új drónjával kapcsolatban, hogy a védelmet szolgáló érzékelők tekintetében még a Sparknál is szerényebb gépet kapunk. Itt már az orrban sincs infrás érzékelő, a szoftver a kamerát sem használja arra, hogy figyelmeztessen, ha túl közel vagyunk valamihez, egyedül a drón hasán találunk szenzorokat, amik főleg a fel- és leszállás automatizálását teszik lehetővé.

5 Fotó megtekintése

Ezt a gépet keresi, ha most szeretne belevágni a drónozásba

Fotó: Ivádni-Szabó Balázs
Még több +
Fotó: Ivádni-Szabó Balázs
Még több +
Fotó: Ivádni-Szabó Balázs
Még több +
Fotó: Ivádni-Szabó Balázs
Még több +
Fotó: Ivádni-Szabó Balázs
Még több +

Egy profi drónos ezen ugyan nem akad fenn, de mivel a gyártó ezt a gépet kifejezetten a kezdőknek szánja, kicsit érhetetlen, hogy a kínaiak miért pont ennél a típusnál spóroltak az extra érzékelőkkel. Ne feledjük, az Air esetében az orrban és a gép oldalán is szenzorok figyelték, hogy nem keveredünk-e veszélyes szituációba, ráadásul a kontroller éles sípolással jelezte, ha túl közel repültünk valamihez.

Itt semmi ilyen nincs, szóval a sport fokozat bekapcsolása és a komolyabb manőverek előtt érdemes sokat gyakorolni, ugyanis a kifejezetten könnyű és olcsó műanyagból készült test egy nagyobb zuhanást komolyabb károk nélkül nem fog megúszni. Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a Mavic Mini kapható Fly More Combo kivitelben is: ekkkor nemcsak három akkumulátor jár a gép mellé, de ebben a pakkban már találunk propellervédő kereteket is, amik segíthetnek abban, hogy egy falat vagy fát megtalálva

a gép ne zuhanjon azonnal a biztos halálba.

A DJI legújabb drónja hiába egy teljesen alap gép, az érte kért 135 000 Ft így sem nevezhető kifejezetten olcsónak. Ugyanakkor ennyi pénzért ilyen fotós képességekkel, üzemidővel és stabil irányítással megáldott gépet nem nagyon lehet találni a piacon. A védelmet szolgáló szenzorok hiánya kezdetben ugyan aggodalomra adhat okot, de ha valaki tényleg olyan hobbigépet szeretne, amit könnyű használni, megbízható, ráadásul kis helyen elfér, annak a Mavic Mini lesz az ideális választás.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.