Tech hardverteszt

Király gép lett a DJI Mavic 2 Pro, ennél jobb drónt most nem talál

A DJI jó ideje kínál egészen profi megoldásokat a drónok terén, ugyanakkor a cég meglehetősen széles portfóliójában megtalálhatók a nem olcsó, de azért megfizethető hobbigépek, illetve az egészen korrekt árú, kifejezetten a fiataloknak szánt belépő modellek is. A Mavic 2 Pro a szórakozásra szánt és az igazán komoly gépek között helyezkedik el valahol félúton, ezt a közel félmilliós ára is tükrözi, ugyanakkor ennyi pénzért tényleg a lakossági kategória jelenlegi csúcsát kapjuk.

Megreptettük és nem csalódtunk Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

PRAKTIKUS

A Mavic 2 Pro a 2016-ban debütált elődjéhez hasonlóan egészen kompakt, bár a korábbinál áromvonalasabb dizájnt kapott: a propellerek szokás szerint könnyen lepattinthatók, az őket tartó karok pedig szépen behajthatók a géptest mellé. Ilyen formában (91 x 84 x 214 mm) a drón simán szállítható akár egy kisebb oldaltáskában is, arról nem is beszélve, hogy

így a reptéri biztonsági ellenőrzése során sem szúrja annyira a szemet, ha esetleg a kézipoggyászunkban vinnénk fel a repülőre a gépet.

A nagyjából 300 grammos súly persze jelzi, hogy nem holmi olcsó játékszerrel van dolgunk, és a gépet kézbe véve azonnal feltűnik a drón egyik nagy újdonsága: a gép elején található, a megszokottnál jóval nagyobb, 1 hüvelykes CMOS szenzorral felszerelt Hasselblad kamera, ami minden korábbinál szebb felvételek rögzítését teszi lehetővé, legyen szó akár fotókról vagy videókról.

Az egy hüvelykes szenzort tartalmazó kamera azonnal szemet szúr Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A Mavic 2 Pro esetében viszont nem csak a szenzor mérete nőtt, de az aksi teljesítménye is: a „potrohba” pattintható telep maximumra töltve akár 31 percig képes a levegőben tartani a drónt (ezt befolyásolhatják az időjárási viszonyok), ami jelentős előrelépés a 15-20 perces reptetésekhez képest.

Fontos és hasznos fejlődés, hogy a Mavic Airhez hasonlóan már ebben a modellben is helyet kapott 8 GB-nyi belső tárhely, ami a microSD foglalatnak hála természetesen tovább bővíthető, de már az alap memória is elég arra, hogy igazán jó minőségű 4K-ban rögzítsünk húszpercnyi nyersanyagot, vagy akár fél órát 1080p-ben, 60 képkocka per másodperc képfrissítés mellett.

Kontroller az elengedhetetlen okostelefonnal Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Ahogy a legtöbb lakossági DJI drón esetében, most is kapunk egy meglehetősen masszív és strapabíró távirányítót, a repülési adatokat megjelenítő kijelzővel, de a reptetéshez most is szükség lesz egy iOS vagy Android operációs rendszert futtató okostelefonra, amit szokás szerint a kontroller aljáról lenyitható karok közé lehet beilleszteni. Pozitívum továbbá, hogy a Mavic Air után itt is kicsavarhatók a foglaltból az analóg karok, így a távirányító is kényelmesen és biztonságosan szállítható.

REPTETNI GYEREKJÁTÉK

Már a Mavic Airről is azt írtuk, hogy a hülyebiztos megoldásoknak hála gyerekjáték reptetni, és ez hatványozottan igaz a Mavic 2 Próra is, hiszen a gépet mindenhol szenzorok borítják: kettős érzékelés elől, hátul és alul, de találunk érzékelőket felül, a jobb és a bal oldalon is.

A gép környezetét figyelő szenzorokban ezúttal sincs hiány, sőt! Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy nem ütközik neki semminek (hacsak át nem kapcsolunk sport módba): a kontroller már eleve eszeveszett sípol, ha megközelítünk valamit, a szoftver meg egész egyszerűen vagy megállítja a gépet, ha akadályt érzékel, esetleg kikerüli az elé kerülő objektumokat –

se embernek, se fának, de falnak sem tudtuk nekivezetni a drónt.

Hogy mennyire jól működik a rendszer, azt egy érdekes teszttel ellenőriztük. Beállítottuk, hogy a gép az Active Track 2.0-t használva kövessen egy kollégát, aki átsétált egy árkád alá. A gép gond nélkül vette az akadályt: magától állítva a magasságot berepült a plafon alá, miközben a környező falaktól is kellő távolságot tartott. A kontroller ugyan jelzett, de a drón ettől függetlenül megoldotta a feladatot, amit korábban még egyetlen géppel sosem tudtunk teljes biztonsággal megoldani.

Az irányítás szintén nem atomfizika, pár perc után még azok is simán boldogulhatnak a géppel, akik korábban még sosem reptettek hasonló masinát. Külön öröm, hogy a Mavic 2 Pro minden korábbi társánál halkabb, egyáltalán nem olyan zajos, mint a Spark vagy az Air (100 méter után szinte már nem is hallani), emellé pedig kifejezetten gyorsan és biztosan reagál minden mozdulatunkra.

Ebben a kategóriában nincs párja Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A drón sport módban akár 72 km/h sebességre is képes, a hivatalos hatótávolsága pedig 8000 méter, 2000 méteres magasság mellett. Ezeket az értékeket ugyan nem teszteltük, viszont a drón még 2 km távolságból, és 350 méter magasból is kristálytiszta és szaggatás nélküli képet közvetített a telefonunkra – erre a Spark soha, és a Mavic Air is csak a legoptimálisabb körülmények között volt képes.

CSODÁS FELVÉTELEK

A Mavic 2 Pro természetesen tudja az összes trükköt az elődei tarsolyából (például az önálló manővereket és felvételeket biztosító Quickshot opciók vagy a vezérlés gesztusokkal), ám amiért igazán szeretni fogjuk, az a korábban már említett 1 hüvelykes Hasselblad kamera, amivel tényleg

egészen csodálatos felvételeket lehet készíteni a magasból.

A fotós és videós végeredmény már akkor is jobb a korábbi gépek által készített felvételektől, ha pusztán felreptetjük a gépet a magasba, és megnyomjuk az elsütő gombot (legyen nappal vagy este), de a Mavic 2 Pro vadiúj kamerájának erényei főleg akkor jönnek elő, ha az éppen aktuális fényviszonyokhoz igazítjuk a szenzort az applikáción belül. Az ISO-tartomány a korábbi ISO 3200-ról például 12800-ra emelkedett, a rekeszérték pedig f/2,8 és f/11 között állítható, és utólag lehet játszani a RAW formátummal is.

Galéria
default

Akár 20 megapixeles fotókat is készíthetünk, videózásnál pedig váltogathatunk a 24, 25 és 30 képkocka per másodperces 4K, a 24, 25, 30, 48, 50 és 60 képkocka per másodperces 2.7K vagy a hasonló „sebességű” 1080p között, sőt utóbbi felbontásban akár 120 fps választható a lassított felvételekhez.

A videókat rögzíthetjük MP4 vagy Mov formátumban, és válthatunk a H.264 és H.265 kódolás között, a profik pedig kísérletezhetnek a 10 bites Dlog-M színprofillal is, aminek akkor lesz jelentősége, ha olyan programokban állunk neki az utómunkának, mint az Adobe Premiere vagy éppen a Final Cut.

NINCS JOBB

A Mavic 2 Pro kiváló gép lett, olyan drón, ami még tovább szélesíti a lakossági drónok határait: kompakt kivitel, megbízható vezérlés, könnyű kezelhetőség, többszenzoros védelem, továbbá mind üzemidőben, mind kezelhetőség terén előrelépés az elődeihez képest. Rengeteg menő funkcióval érkezik,

ráadásul minden korábbi modellnél jobb kamerával szerelték fel.

Az ára borsos, 495 000 forint környékén mozog a hazai boltokban, de ezért a pénzért egy egészen profi és sokoldalú gépet kapunk, aminél jelenleg tényleg nincs jobb a piacon. A közel félmillió persze elég kemény összeg, szóval ha kell alternatíva, és valaki beéri kevesebbel, akkor választhatja a közel százezerrel olcsóbb Mavic 2 Zoomot, vagy akár az általunk korábban tesztelt Mavic Airt is – utóbbi bőven 300 000 Ft alatt kapható, és utazós hobbidrónnak még mindig tökéletes.

Galéria
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A Mavic 2 Prót a DJI hivatalos márkakereskedése, a DJI ARS Budapest biztosította számunkra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik