Amikor a RX0-t bejelentették, joggal hihette mindenki, hogy a Sony az akciókamerák királyának, a GoPro-termékcsaládnak kíván konkurenciát állítani. Erre utalt az egészen apró, alig 6 cm széles, 4 cm magas és 3 cm mély váz, ami úgy lett kialakítva, hogy az IPX8 szabványnak megfelelően 10 méterig vízálló, ugyanakkor 200 kg-ig törésálló,
Az apró és strapabíró foglalatba ráadásul nem akármilyen alkatrészek kerültek: 1.0 típusú (13,2 x 8,8 mm), 15,3 megapixeles Exmor RS rétegelt BSI-CMOS szenzor, amivel akár 16 kép/másodperces sorozatok, sőt akár 1000 kép/másodperces ultra lassított videók is készíthetők. Mindezt kiegészíti egy Zeiss Tessar T* objektív, aminek a fényereje f/4, az érzékenysége pedig ISO125-25 600 érzékenységi tartomány közötti, és 50 cm-ről készíthetünk vele közelképeket.
Mindez emberi nyelvre „lefordítva” nagyjából annyit tesz, hogy a prémium kategóriás akciókameráknál használtaknál négyszer nagyobb szenzort (és jobb optikát) kapunk, ami értelemszerűen a konkurenciánál szebb felvételeket eredményez, főleg kevésbé jó fényviszonyok között, köszönhetően a gép által feldolgozott négyszer több fénynek és a magas dinamikatartománynak.
Mindezek alapján tényleg azt gondolhatnánk, hogy a Sony azokat célozta be, akik minden korábbinál jobb minőségben akarnak egészen extrém körülmények (szörf, terepbiciklizés, motorozás stb.) között képeket és videókat készíteni, de a kamerát kézbe véve, és a funkciót közelebbről bevizsgálva kiderült, hogy valójában nem erről van szó.
AMI HIÁNYOZNI FOG
Habár a fentebb ecsetelt paraméterek kifejezetten pofásnak számítanak, azért akadnak az RX0-nak olyan aspektusai, amik azonnal nyilvánvalóvá teszik, hogy a Sony miért nem a GoPrók konkurenciájának szánt akciókameraként pozícionálja ezt a terméket.
A gép rögzítés közben például egyáltalán nem használ autófókuszt (manuálisan tudunk trükközni), illetve a kamera semmilyen képstabilizátorral nincs felszerelve, így a spontán videózásnál az élvezhető képminőséghez muszáj valamilyen kiegészítőt használni.
Ha pedig már szóba került az árcédula, illetve annak tudatában, hogy milyen szenzor és objektív került a gépbe, némileg meglepő, hogy az RX0 önmagában csak 1080p felbontású videók felvételére képes. 4K-s nyersanyagot pedig csak úgy készíthetünk vele, ha egy külön rögzítőt csatlakoztatunk a veszteségmentes jelet biztosító HDMI-re.
NEM EXTRÉM, HANEM ALTERNATÍV FELHASZNÁLÁSRA
Hiába tehát az apró, egészen kompakt kivitel, a strapabírás és az átlagon felüli képminőség, az RX0 tényleg nem vloggerkedésre és az extrémsportok rögzítésére lett kitalálva, hanem olyan profi fotósoknak és videósoknak készült, akiknek szüksége lehet egy olyan kiegészítő kamerára, amivel olyan felvételek is készíthetők, ami egy hagyományos géppel egyáltalán nem, vagy csak nehezen, a sérülést kockáztatva lenne megoldható.
Az alternatív felhasználást szolgálja az apró kivitelezés, a zordabb körülményeknek is ellenálló ház, a manuális lehetőségek, az alkalmazáson vagy VP1K vezérlőn keresztül megoldható kontroll, a rengeteg külön megvásárolható kiegészítő, és az is, hogy akár 100 darab (!!!) RX0 is összeköthető, hogy aztán szimultán készítsünk felvételeket velük – ez például akkor jöhet igazán jól, ha a Mátrix-filmek bullet time jeleneteihez hasonló látványt szeretnénk elérni némi utómunkával.
Bár külsőre és bizonyos funkcióit illetően annak tűnik, a látszat ezúttal csalóka: az RX0 tényleg nem akciókamera, hanem egy egészen furcsa hibrid, lényegében egy teljesen új „műfaj” első képviselője: profi megoldások egy egészen kicsi házba építve. Az átlag felhasználók számára ez egyszerre lehet túl sok és túl kevés, ugyanakkor profi közegben simán kiszolgálhat olyan igényeket, amiket korábban csak nagyon macerás megoldásokkal lehetett megfelelő minőségben kivitelezni.
