Balassi Bálint életét nőügyek, tivornyák, verekedések és a nyomukban járó megannyi per kísérte. Igazi fenegyerek volt, „rosszfiú”, a nők bálványa, aki könnyedén megnyerte környezetét.
Kinizsi Pál sorsa halála után is bővelkedik az izgalmakban: a nyughelyét őrző templomot felrobbantották, sírját kirabolták, majd csontjait újratemették, de mégis eltűntek. És állítólag még holta után is törököt ölt.
Nándorfehérvár, Mohács és Buda. Szulejmán szultán 20 év alatt, három lépésben foglalta el Magyarországot, a dátum azonban minden alkalommal augusztus 29. volt.
Háborúkban sovány vigasz a „visszavágó”, a nagyharsányi csatát viszont már a kortársak is második mohácsi csataként emlegették. Keresztény győzelemmel zárult.
Kapisztrán keresztesei rávetették magukat a törökre, mire Hunyadi és vitézei is kitörtek az ostromlott várból. A nándorfehérvári diadalt 1500-tól ünnepli a déli harangszó.
Az Oszmán Birodalom többször próbálkozott Bécs elfoglalásával sikertelenül, az utolsó, 1683-as ostrom pedig a törökök számára végzetes fordulatot vett.
A középkori Földvár falu az a viszonyítási pont, ahonnét meg lehet határozni a mohácsi csata főbb helyszíneit, az akkori környezeti adottságok pedig érthetővé teszik a magyar haditervet.