Mi motiválta az Erdogan-kormányt a svéd és finn NATO-csatlakozás körüli időhúzásban? Hogyan látják Ankarából a világrend átalakulását, és hogyan illeszkedik ebbe az orosz-ukrán háború? Aki válaszol: Barış Hasan, a Pécsi Tudományegyetem kutatója.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozása most már csak két ország beleegyezésén múlik: Magyarországén és Törökországén. Ám a török elnök mindkét északi országtól olyan lépéseket követel, melyeknek azok nem tudnak eleget tenni.
Heino Nyyssönent, a turkui egyetem docensét Finnország esetleges NATO-csatlakozásáról kérdeztük, miután Finnország és Svédország együtt kérte felvételét az atlanti védelmi szövetségbe.
Finnország és Svédország az ukrajnai invázió miatt csatlakozna az észak-atlanti katonai szövetséghez, amelyet Erdogan egyelőre határozottan ellenez. A magyar álláspont szerint tekintettel kell lenni Törökország érzékenységére is.
Az Ukrajna elleni orosz háború vészreakciót indított be két, eddig semlegességéről ismert északi államban. Finnország és Svédország NATO-csatlakozása belátható közelségbe került, ami rögtön kiváltotta Moszkva dühét.