Joe Sacco itthon nemrég megjelent, Frontvonalban című könyvében izgalmas műfajötvözésre vállalkozik: képregényes formában tudósít háborús területekről, menekülttáborokból vagy épp a hágai bíróság rideg tárgyalótermeiből.
Donald kacsát még az amerikai hadsereg népszerűsítésére is bevetették, Finnországban pedig a mai napig olyan kultusza van, hogy a gyerekek az ő történeteiből tanulnak olvasni. És még világnapja is van: június 9.
A Watchmen szerzőjét eddig csak a képregényrajongók ismerték, a Megvilágosodások Alan Moore első, magyarul is olvasható novelláskötete. Kíméletlenebb kritikával még aligha szembesültek a szuperhősök meg a rajongóik.
Astérix megalkotói már nincsenek köztünk, de a világhírű képregénysorozat nem érhet véget. Jean-Yves Ferri és Didier Conrad öt albumot készítettek együtt, az utolsó most jelent meg magyarul. Na, de mit keres benne Michel Houellebecq? Páros interjú.
Miközben az átpolitizált történelmi filmek új divatjáról sokat hallani, egy másik művészeti ágban is reneszánszát éli a műfaj. Hogyan kapcsolódnak a politika elvárásaihoz az új magyar történelmi képregények, és mit üzennek a jelennek?
A képregény- és videójáték-fanoknak rendezett budapesti Comic Conon volt, aki a művészetét akarta megmutatni, volt, aki simán barátkozni jött más, jelmezbe öltözött rajongókkal, de akadt olyan is, aki már saját egész estés kosztümös filmen dolgozik.
A honatya belelapozott a Heartstopper – Fülig beléd zúgtam című sikerképregénybe, és LMBT-lobbit kiáltott. Elolvastuk a netflixes adaptációt is megért sorozat első kötetét. Nem fogjuk ledarálni, de rajongók sem lettünk.
Howard Zinn alternatív amerikai történelme a nyolcvanas évek óta gyűjti híveit, és most nálunk is kiadták a népszerűsítő képregényváltozatát. Miért tartanak az Egyesült Államok első számú kritikusától a konzervatív amerikaiak?