A 8-9 éves előkelő fiút egy másik gyermekkel együtt temették el.
hun
A témavázlatokat magában foglaló kötet alig néhány év alatt kétszáz oldallal dagadt.
Catalaunumnál a rómaiak taktikai győzelmet arattak a hunok felett.
A sírban több mint száz arany vagy aranyozott tárgyat találtak.
Torcello szigetének magyar szempontból legfontosabb látványosságát itthon alig ismerik.
A harcos sírját Kazahsztánban tárták fel.
Még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés a hunokkal és Attilával kapcsolatban.
Egyedülálló hun kori leleteket tártak fel Mözs mellett: a példátlanul sok torzított koponya a különböző etnikumok közösséggé kovácsolódását jelzi.
A szkíták révén a Kr. e. első évezredben a magyar ősét is tartalmazó nyelvet beszélhettek a Dunától a Volgáig.
Logikusnak tűnik, hogy az őseink által is hangoztatott hun gyökerekre utal, és talán egy betűt tényleg ez magyaráz.
Hun kori kerámiatöredékek és egy avar kori kemence is előkerült Kecskeméten.
Csaba vezér és harcosai az égen tűntek fel csillagok között, hogy megsegítsék a székelyek élethalál harcát. Lovaik patája nyomán született a Tejút.
Pannónia elvesztése után Csaba királyfi Szittyaországba ment, és arra buzdította népét, térjen vissza a németeken bosszút állni. Itt mindössze háromezer hun maradt, akik félelmükben Erdélybe költöztek és székelynek kezdték magukat nevezni.
Attila hun király kiváló politikus és stratéga volt, harcosai ijesztőek, miatta alapították meg Velencét, és Róma csak egy járványnak köszönhetően úszta meg a hun uralmat.
A hun sereg Róma ellen indult, amikor Leó pápa személyesen kereste fel: Attila király meghátrált, de nem az egyházfőtől, hanem egy látomástól.
Attila kedvelte a harcot, de legtöbbet az eszével érte el, ahogy Aquileia falai alatt is.
Attila király megvívta a bevehetetlennek hitt várost, utakat nyitott rajta, majd ezek alapján Strassburgnak rendelte nevezni.
Attila király alacsony termetű, széles mellű férfi volt, szigorú, de kegyes, rendkívül csavaros eszű és módfelett szerelmes természetű – magát a magyarok királyának, a földkerekség rémének, Isten ostorának neveztette.
Hunor és Magor hun-magyar népe elrendezte az otthoni dolgokat, kapitányokat választott, majd vezetésükkel egymillió harcos indult nyugat felé az Úr 373. esztendejében.
Szűkössé váltak már Meotisz mocsarai a 108 hun-magyar nemzetségnek, ezért új hazát foglaltak maguknak: Szittyaországot, amelybe korábban a római császárok és Nagy Sándor bicskája is beletört.
Szarvasünőt űzve talált új hazát Hunor és Magor, majd elkövetve az „özönvíz utáni első rablással” feleséget szereztek maguknak. Megszületett a hun és a magyar nemzet.
Nagyon összetett nép vagyunk: perzsa mitológia, uráli nyelv, törökös kultúra és ősvallás.
A lelet nagyjából 2000 éves.
Mikor és hol tűnik fel a történelemben a magyar etnikum? Mi lehetett ez előtt és milyen kapcsolatban állhattak Attila hunjaival? Erről szól a magyarság őstörténetét a tudomány jelen állása szerint megfogni kívánó sorozatunk második része.
