Tudomány

Háromezer hunból született a székelység

Pannónia elvesztése után Csaba királyfi Szittyaországba ment, és arra buzdította népét, térjen vissza a németeken bosszút állni. Itt mindössze háromezer hun maradt, akik félelmükben Erdélybe költöztek és székelynek kezdték magukat nevezni – mesélünk.
Korábban a témában:

Attila király halála után két fia, Aladár és Csaba együtt kezdett el uralkodni, ám a legyőzött, adófizetésre kötelezett nyugati népek úgy érezték, eljött a bosszú ideje. Veronai Detre német fejedelem vezetésével viszályt szítottak az amúgy egységes hun népen belül, Csaba és Aladár csatájától tizenöt napig vértől áradt a Duna.

Mesélünk

Ekkor Csaba nyert, ám Detre árulással mégis fölébe kerekedett, végül Attila fiait mind megölték, a hunok egymást gyilkolták le. Tizenötezren tudtak megmenekülni, ők Csaba vezetésével előbb a bizánci császár – Csaba nagyapja – udvarába menekültek, majd visszatértek Szittyaországba.

Innen folytatjuk történetünket félretéve a történettudományt, továbbra is a magyar krónikás hagyomány alapján írunk őstörténetünkről úgy, ahogy azt elődeink ránk hagyták, ahogy ők hitték és tudták. Válogatásunk önkényes, a teljesség igényére sem törekszik, csupán mesélünk.

Tizenöt napig vértől áradt a Duna
Attila halála után a hunok többsége Csaba mellé állt, iszonyatos csatában győzték le Aladárt és az őt támogató németeket. Aztán fordult a kocka, Attila fiai és a hunok árulás áldozatai lettek.

A hun nemesség nem rajongott érte

A Képes Krónika úgy tudja, amikor Csaba megérkezett szittya földre, ősei székébe, még életben találta Attila édesapját, Bendegúzt. Igen törődött volt már, de egészséges, az ő tanácsára nem szittya nőt vett feleségül, Khovarezmből nősült. E házasságból született Edömén és Ed, tőle származik az Aba nemzetség.

Belpolitikailag viszont nem biztos, hogy szerencsésnek tekinthetjük ezt a házasságot, vagy talán Csaba viselkedése volt túl rátarti, de a Képes Krónika így ír:

Midőn Csaba Szittyaországba ment, és szerte kérkedett anyja nemességével, a hunok nemessége megvetette őt, mondván, hogy nem igazi fia a szittya királynak, hanem idegen nemzetbeli jöttment, mivel nem kapott szittya feleséget, hanem khvarezmi nemzetségből nősült.

Mindettől függetlenül a krónikáink alapján annyit tudunk még, hogy sürgette a szittyákat: térjenek vissza Pannóniába és álljanak bosszút a németeken.

Háromezer hun itt maradt

Éltek ott még hunok, a Krimhilda csatájaként emlegetett hatalmas vérontásból ugyanis még háromezren megmenekültek, akik a vész elültével Csiglamezején gyűltek össze.

Féltek a nyugati nemzetektől, hogy hirtelen rájuk támadnak, bementek hát Erdőelvébe, s nem hívták magukat magyaroknak, hanem más névvel székelyeknek.

A nyugati nemzetség ugyanis meggyűlölte a hunokat Attila életében… A székelyek tehát a hunok maradékai, úgy tudták, Csaba odaveszett Görögországban. A Képes Krónika szerint ezért mondja máig a nép „Akkor térj vissza, amikor Csaba Görögországból”. A hunok vissza is tértek Attila földjére, de azt Csaba már nem élte meg.

A legendák világában viszont az a szép, hogy egy másik történet szerint viszont Csaba királyfi nem hagyta magára „székely nemzetét”, szükség adódván visszatért segíteni harcukat, méghozzá három alkalommal. Ezzel folytatjuk majd történetünket.

Illusztráció: Attila Aquileiát ostromolja. Miniatúra a Képes krónikában – Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.