Tudomány

Tudja, miért hívják Magyarországot Hungáriának?

Logikusnak tűnik, hogy az őseink által is hangoztatott hun gyökerekre utal, és talán egy betűt tényleg ez magyaráz. Valójában viszont pontosan meg nem magyarázható okból egy bolgár-török törzsszövetség nevét ragasztották ránk.
Korábban a témában:

A magyar krónikák egyetértenek abban, hogy Hunor és Magor révén a hun és a magyar két testvérnép, sőt Árpád nagyfejedelem Attila király örökségének birtokba vételére érkezett a Kárpát-medencébe. Ezek alapján azt gondolhatnánk, a szomszédok is így fogadták őseinket, és ragasztották hazánkra a Hungaria, Hungary, Ungarn, Vengrija, Wegri nevet, sorolhatnánk hosszasan.

A lényeg, mintha a kívülállók a hunból származtatnák a magyarokat, és van is benne logika: Isten ostora rettegett hírnevet szerzett népének az ázsiai sztyeppéktől egész az Atlanti-óceánig, a magyarokkal pedig mintha a szilaj, harcos hunok tértek volna vissza évszázadok múltán. Csakhogy nem minden az, aminek látszik – derül ki rögvest, amikor Dr. Thoroczkay Gábor történészt, az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszékének habilitált egyetemi docensét kérdezzük a hun nép és a Hungaria, hungarus szó közötti kapcsolatról.

Nem hun, hanem tíz ogur

Maradjunk a középkorban hivatalosnak tekinthető latinnál, és a Hungaria, mint ország, a hungarus mint nép megnevezésnél – a mai szláv és az újlatin nyelvek is innen vették át nevünket.

A szó töve pedig nem a hun, hanem a legvalószínűbb elmélet szerint az onogur népnév

– mondja a 24.hu-nak a történész.

Jelentése tíz ogur, és egy tíz tagból álló törzsszövetségre utal, akárcsak a magyarság esetén a hétmagyar a hét törzsből álló alakulatra. Sztyeppei eredetű bolgár-török népről van szó, amely az V. században jelent meg az európaiak, bizánciak látókörében, vagyis a mai Dél-Oroszország, Dél-Ukrajna területén.

Az onogur név pedig főleg akkor rögzülhetett a korabeli vezető réteg és az írástudók fejében, amikor a VII. században erős, de nem túl hosszú életű birodalmat hoztak létre Kuvrat fejedelem vezetésével.

Az onogur ragadt ránk

Az állam szétbomlásával az onogurok egy része északra vonult, belőlük lettek a volgai bolgárok, akiknek szomszédságában Julianus barát a XIII. században megtalálta a keleten maradt magyarokat. Nagy tömegük a mai Bulgária területére ment, ahol az ott élő szláv többségre rátelepedve maguk is elszlávosodtak.

Kuvrat öt fiának egyike, Kuber egy kisebb csoporttal a Kárpát-medencébe költözött. Messzire vezetne, ha részleteznénk, de érdemes megjegyezni: az utánuk maradt grifes-indás motívumok nem csekély kavarodást okoztak a kettős honfoglalás nem bizonyított, ámde nem is cáfolt elméletében.

Számunkra a lényeg, hogy a kor nem ismert etnikai térképeket, sőt nem is igen törődött ilyesmivel. Pláne, ha a végtelen keleti pusztákról egymás után felbukkanó népekről volt szó, a kívülálló számára idegen és egyformának látszó kultúra, életmód, harcmodor, külsőségek okán még nehezebb lehetett különbséget tenni. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár például türkökként hivatkozott őseinkre, mert ismeretei szerint rájuk hasonlítottunk az ő szemében nyilván a megszólalásig.

Vinzenz Katzler XIX. századi litográfiája. Forrás: Wikipedia

Pontos magyarázat nincs arra, a számos lehetőség közül, huntól a türkön át az onogurig miért ez utóbbi ragadt rá a magyarságra, de nyelvészetileg alátámasztható módon így történt. A folytatás, vagyis a nyugati latin forrásokban a h-kezdőhang, a szlávban pedig a v-kezdőhang később jelenhetett meg ugyancsak a nyelv változásával járó hangtani szabályként. Illetve Thoroczkay Gábor más lehetőséget is említ, elképzelhető, hogy a hun szónak is lehet benne szerepe:

a tudós nyugat-európai papok a számukra korábban szintén sok problémát okozó hunokra emlékezve illeszthették be a h-kezdőhangot az onogurokról nevet vett magyaroknál.

Magyar és hétmagyar

Érdekes még, miként nevezték önmagukat őseik, hogyan mutatkoztak be a szomszédoknak? A válasz egyértelmű: „önmagukat a kezdetektől fogva magyarnak, a törzszövetséget, a Kárpát-medencébe bejövő katonai államot pedig hetümogernak, azaz hétmagyarnak nevezték” – fogalmaz a szakember.

A finnugor szó összetétel eredménye, vagy beszélő embert jelent, vagy manysi embert (ez egy közeli rokon finnugor nép), esetleg mindezeknél kisebb valószínűséggel két uráli nép, a magy és az er egyesülésére utal. Latinul írt forrásaink is fontosnak tartották kiemelni, hogy a „hungarusok” saját nyelvükön magyarnak nevezik önmagukat, ezt pedig Magor, az „ősapa” nevéből származtatják.

Az egy Anonymus kivételével ettől függetlenül meg sem próbálták feloldani a magyar és a hungarus közt feszülő ellentétet, de a Névtelen jegyző sem ragozta túl. Kissé rosszindulatúan azt is mondhatnánk feltűnt neki, nem akart felette átsiklani, de túl sok energiát nem is fektetett a kutatásba. Magyarázata így hangzik:

„Hungárusoknak Hungvárról nevezték el őket azért, mert a szlovének meghódítása után a hét fejedelmi személy Pannónia földjére lépve, ott jó soká időzött. Innen az összes környező nemzetek Álmost, Ügyek fiát, hungvári vezérnek hívták, katonáit meg hungvárusoknak.”

Kiemelt kép: a Feszty-körkép részlete. Forrás: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.