A forradalom és szabadságharc a spártai anyákat állította példaként a magyar nők elé, akik büszkén fogadják fiuk hősi halálát. Kivételnek számított, de néhány nő fegyvert is fogott a magyar szabadságért.
Néhány részletében egzakt módon definiálható, másokban morális, erkölcsi kérdés a budavári kitörés kapcsán felmerült dilemma: kit tekinthetünk hősi halottnak, és milyen cselekedetet a haza védelmének?
Bátorságát bizonyította a tiszt, aki első magyarként végzett önszántából ejtőernyős ugrást 1918-ban. A II. világháborúban már mint elit egység az ejtőernyősök elképesztő bátorsággal és veszteségekkel harcoltak, fegyverletételük is parádésra sikeredett.