Hegyi Iván

Amíg odahaza dübörgött a calciopoli nevű botrány, az olasz válogatott parádézott a vébén. És a döntőn napján még a főszerkesztő is megenyhült. Hegyi Iván írása.

1986. június 29-én Diego Maradona győzelemre vezette Argentína csapatát az akkor nem csak részben mexikói rendezésű világbajnokságon. Amelynek huszonnégyes mezőnyébe csupán öt egzotikus válogatott került, de már a mostani létszám felénél azt jelentettem: „Ez a szisztéma előjátékká változtatja a csoportmérkőzéseket.”

Mexikó olyan ország, ahol, ha kiszállsz a repülőgépből, elönt a víz, az inged a testedre tapad. Ahol, ha nem vagy elég gondos, szénné égsz a napon.

50 éve az Újpest átgázolt ellenfelén, de a szezon végén a nagy rivális ünnepelhetett.

A 92-szeres válogatott, kilencszeres bajnok, háromszoros kupagyőztes, olimpiai bajnok Fazekas László pályájának néhány emblematikus pillanatával tisztelgünk a 78 éves korában elhunyt extraklasszis futballista emléke előtt.

Bernhard Trautmann a Luftwaffe ejtőernyőse volt, már Lengyelország megszállásakor részt vett a második világháborúban, keleti fronti „érdemeiért” Vaskereszttel tüntették ki. Ugyanez az ember 545 mérkőzésen védett a Manchester Cityben, II. Erzsébet a Brit Birodalom lovagjává avatta.

Sir Alex Ferguson soha nem feledhető magyarázatot adott arra, a Manchester United miért kapott a szünetig három gólt a Southamptontól kereken harminc évvel ezelőtt. És nem ez volt abban az évben a legcsúfosabb zakója a MU-nak a Soton ellen.

Berendy Pál és Göröcs János, a Vasas és az Újpest csapatkapitánya virágcsokorral köszöntötte a Népstadionban Alekszej Leonov szovjet űrhajóst, akit április 4. alkalmából hívott meg hazánkba a párt és kormány. Hatvan évvel ezelőtt.

Fél évszázada járt először az argentin válogatott Budapesten, és az 1976. március 27-én rendezett találkozón a magyar csapat meglepően simán, 2-0-ra győzött úgy, hogy a végeredmény már a 34. percben kialakult.

Március 15. és március 16. is nemzeti ünnepnap volt negyven esztendővel ezelőtt. Az utóbbi azért, mert a magyar labdarúgó-válogatott 3-0-ra felülmúlta Brazília első ízben Budapestre látogató együttesét. A Képes Sport szalagcíme az volt: „Jöttek, láttuk, győztünk.”

Hatvan éve három héttel az NB I tavaszi rajtja előtt rendezték az Internazionale–Ferencváros BEK-negyeddöntő első mérkőzését. Milánóra a Megyeri úti (!) jégen, majd a svájci télben „készült fel” az FTC, amely 4:0-s vereséget szenvedett.

Az Aranycsapat az 1954-es vb-döntő óta nem vesztett mérkőzést – 15 győzelmet és 3 döntetlent számlált –, majd 1956 februárjában elment Isztambulba, és 3:1-re kikapott a minálunk ismeretlen török együttestől.

Félelmetes bajnoki szezonja volt a Real Madridnak 1960/61-ben, a leghíresebb magyar még abból a csapatból is kiemelkedett.

Százhuszonöt éve, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Egy hónappal később lejátszották az első bajnoki mérkőzést hazánkban. Majd alig tíz-tizenegy év elteltével felavatták az FTC Üllői úti, valamint az MTK Hungária körúti stadionját.

A Tatabánya nyolcat gurított az FTC-nek, a Győr héttel szórta meg a Honvédot, de egyikük sem tudta megnyerni az ötven éve rendezett teremfutball-bajnokságot, sőt az ETO még a négyes döntőbe sem jutott be.

Bajnoki döntőt rendeztek 1950. december 24-én: az NB I záró mérkőzésén a listavezető Honvéd és az egy ponttal mögötte álló Textiles (MTK) találkozott Újpesten.

Ted Drake, az Arsenal centere 1935. december 14-én hétből hét gólt vágott be kellemetlen vendégként az Aston Villának.

Elfajult a kupameccs, a vendégcsapatot úgy kellett kimenteni a stadionból.

Százéves lenne Bozsik József, a magyar labdarúgás valaha volt legnagyobbjainak egyike.

Nagy feltűnést keltett 1945 novemberében, fél évvel a második világháború lezárulta után, hogy a Dinamo Moszkva labdarúgói Nagy-Britanniában túráztak. A szovjet bajnokcsapat ráadásul veretlen maradt!

Az első fordulóban a Newcastle elbúcsúztatta az Internazionalét, a másodikban a Pécsi Dózsa kiejtette a Newcastle-t. Ez volt az Európai Városok Kupájának szenzációja 55 évvel ezelőtt.

Vincze Ottó két remekbe szabott góllal volt a Grasshoppers–Ferencváros mérkőzés hőse, amely magyar premier volt a BL csoportkörében 1995. szeptember 13-án.

„Olyan támadójátékot nyújtott a magyar csapat, amilyet tavaly májusban a válogatottól láttunk az angolok elleni 7-1-en. Hat gólt ért el a Vörös Lobogó, de elérhetett volna háromszor ennyit is.” Ezt írta a Népsport az első magyar érdekeltségű BEK-mérkőzésről.

A Népstadionban 70 ezer néző énekelt, csápolt, hatódott meg, miközben a régi csibészekből – miként a közönség egy részéből – nagypapák váltak.