Forma-1
Austrian racing driver Jochen Rindt (1942 - 1970), driving #3 Lotus-Ford, wins 1970 Monaco Grand Prix, 10th May 1970. (Photo by Victor Blackman/Daily Express/Hulton Archive/Getty Images)

A virsligumitól és az úszósapkától a technika csúcsáig

Korábban a témában:

Óriási mérföldkőhöz érkezett a Forma-1, a hétvégi, Kínai Nagydíj ugyanis a sportág történetének 1000. versenye lesz.

A városközponttól mintegy 30 kilométerre fekvő, 2004-ben átadott sanghaji pálya már önmagában leképezi, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül a Forma-1 az indulása óta, hiszen a szomszédságában bevásárlóközpont, edzőterem, étterem, szálloda és mozi is megtalálható, vagyis a kilátogatók minden igényét igyekszik kielégíteni.

 

Ehhez képest az F1 történetének első futamát, az 1950-es Brit Nagydíjat egy használaton kívüli reptér aszfaltcsíkján rendezték, amelyet ma már a silverstone-i pályaként ismerünk. Ami nem változott, a Forma-1-es pilótákat akkor is, most is vakmerő, vagány férfiaknak tartják, minden más viszont óriási fejlődésen ment keresztül.

Vegyük például az autókat, kezdetben nem bonyolították túl a dolgokat, készítettek egy erős motort, beszerelték az autó elejébe, aztán már csak egy pilótát kellett találni és már lehetett is száguldozni.

Viszonylag gyorsan rájöttek a csapatok, hogy sokkal könnyebb lesz a pilóta dolga, ha a motor az autó hátuljába kerül, amivel jelentősen sikerült csökkenteni az alulkormányzást.

Aztán előtérbe került az aerodinamika, így a hátsó és az oldalsó szárny is megjelent az autókon, később pedig áttértek a szénszálas alvázra, így jóval könnyebbek lettek a gépek.

 

A Daily Mail összeállításából kiderül, hogy a vébé leggyorsabb pályáján, az 1950-es évek óta csak viszonylag kevés változáson áteső monzai ringen Kimi Raikkönen 2018-as, edzéselsőséget jelentő ideje ( 1:19.119 perc) fél perccel volt jobb annál, mint amivel a legendás Juan Manuel Fangio 1951-ben kiharcolta az első rajtkockát.

Ha az autók kivitelezésében nagy a differencia, akkor mit mondjunk a pilóták érdekében tett biztonsági előírásokra? A hőskorban szinte teljesen védtelenek voltak a pilóták, pedig akkor sem dodzsemeket idéző sebességgel körözgettek a pályán.

 

Manapság csak a bukósisakja látszik ki a versenyzőnek az autóból, az ’50-es években viszont egy ütközésnél könnyen kirepülhetett a pilóta, ami végzetes következményekkel járhatott. Hosszú évek vitasorozata után Jules Bianchinak 2014-es Japán Nagydíjon elszenvedett balesete (a sokáig kómában lévő francia versenyző 2015 nyarán hunyt el) hozott döntő fordulatot a biztonság terén, a 2018-as idény óta minden autón kötelező elem a glória néven ismert bukókeret, amely sokkal nagyobb védelmet adhat a fejsérülések ellen.

ALONSO Fernando (spa), McLaren Renault MCL33, LECLERC Charles (mco), Alfa Romeo Sauber F1 Team C37, action crash accident during the 2018 Formula One World Championship, Belgium Grand Prix from August 23 to 26 in Spa -Francorchamps, Belgium - Photo DPPI
Forma-1: már mindenki elismeri, életet ment a glória
A bevezetése előtt szinte minden pilóta és szakértő szidta, a Belga Nagydíj után egyöntetűen elismerik.

Manapság az F1-es autók kormánya úgy néz ki, mintha egy játékkonzol kontrollerének többszörösen felnagyított verzióját látnánk, első ránézésre nem könnyű kiigazodni a sok gombon. Ehhez képest az első futam idején mindössze két dologra kellett figyelnie a pilótának, ha balra akart menni, akkor balra kellett forgatni a kormányt, ha pedig jobbra, akkor az ellenkező irányba.

 

A ma használt kormányon egy kijelző segítségével a versenyzők folyamatosan értesülhetnek a motor állapotáról, a benzinfogyasztásról és az autó teljesítményéről, egy ujjmozdulattal sebességet válthatnak vagy bekapcsolhatják a boxutcai sebességkorlátozót, netán aktiválhatják a hátsó szárnyat, ha DRS-zónába érnek. Tavaly a Mercedes-csapat egy látványos grafika segítségével magyarázta el, hogy a kormányon található 17 gomb és kapcsoló egészen pontosan mire is való.

A motorok nemcsak a dizájnban és a teljesítményben változtak, hanem például a nevükben is, manapság már erőforrásnak hívják őket. A csúcsot a 90-es évek közepéig használt V12-es motorok jelentették, aztán ezeket a V10-esek váltották, azóta pedig kétszer is csökkentették a motorok erejét, a mai V6-osok jóval csendesebben is muzsikálnak, mint az elődjeik.

 

Hiába az erős motor és a megfelelő aerodinamika, a győzelmi esélyek bármikor elszállhatnak a rossz gumiválasztás miatt. Ma már taktikázni is tudnak a csapatok, de kezdetben mindenki ugyanolyan virsligumikkal próbált a pályán maradni, ami nem lehetett egyszerű feladat, hiszen a tapadás szempontjából ezek az abroncsok finoman szólva sem voltak előnyösek.

A száraz versenyen inkább hátrányt okozó barázdák még egy évtizedig kitartottak, majd a ’70-es évekre éreztek rá a tervezők arra, hogy a széles, sima felületű (slick) abroncsok lesznek a nyerők.

Jeleztük már, hogy a korai érában nem szerepelt a prioritások között a versenyzők biztonsága, Giuseppe Farina, Fangio vagy éppen Alberto Ascari idején maximum a vadászpilótákat idéző szemüveg árulta el, hogy a bőrcipős, gyapjúinget és úszósapkát idéző fejfedőt viselő férfiak valami izgalmas dolgot művelnek.

 

Aztán előkerültek a kezdetleges bukósisakok, innen jutottunk el a mai állapotokig, amikor az ultrabiztonságos sisaknak már 790 Celsius-fokot kell kiállnia és nem rongálódik meg, ha egy kisebb fémdarab 620 km/h-val nekicsapódik a sisakrostélynak.

De szintén a pilóták biztonságot szolgálja a fej-és nyakvédő szerkezet (HANS), valamint a tűzálló overál.

Ahogy a technika egyre nagyobb szerepet kapott, és ahogy egyre komolyabb stáb kezdett el foglalkozni az autókkal, úgy növekedett meg a csapatgarázsok mérete, ahova ma már nem csak az autókat kell bezsúfolni, hanem a mérnökök számítógépeit és a VIP-vendégeket is. Ugyanez mutatkozik meg a rajtrácson is, ahol a verseny előtti utolsó eligazításokat kapják meg az indulók, de talán ezen a téren volt a legkevésbé szembetűnő a változás.

 

Ami viszont újításnak számít: kezdetben egy sorban három autó fért el egymás mellett a rajtnál, aztán ahogy egyre szélesebbek lettek a gépek, végül kettőt hagytak meg. Bár a rajt manapság is talán a legizgalmasabb része a futamoknak, megnéznénk egyszer olyan startot, ahol megint hárman gyűrik egymást az első sorban, hogy ki vegye be az első kanyart elsőként.

1,9 másodperc.

Felfoghatatlanul rövid idő, de a Red Bull szerelői a 2013-as Amerikai Nagydíjon ennyi idő alatt hajtották végre a kerékcserélt Mark Webber autóján.

Rengeteg futam dőlt már el egy-egy jól időzített bokszkiálláson, és nagyjából 20 ember összehangolt munkája kell ahhoz, hogy minden klappoljon.

Most hasonlítsuk ezt össze azzal, hogy a sportág indulásakor a pilótának vígan belefért, hogy kiszálljon az autóból és egy nagyot kortyolva felfrissítse magát, mire a szerelők végeztek.

A monacói pálya a Forma-1 egyik legemblematikusabb helyszíne, és a mai szemmel furcsán hat, hogy volt idő, amikor mindössze fából készült korlátok és szénabálák igyekeztek megakadályozni a kicsúszó versenyzőket, hogy a tengerbe zuhanjanak.

 

Manapság viszont fémkorlát és kerítés magasodik a pálya mentén, és a kicsúszó autók lefékezésére szolgáló kavicságy helyett már sokkal elterjedtebb az aszfaltozott bukótér, amely a nemrég elhunyt versenyigazgató, Charlie Whiting szerint fele annyi idő alatt képes lelassítani az autókat.

Charlie Whiting halálával védőangyalát veszítette el a Forma-1
Charlie Whiting még szerelőként érkezett a sorozatba, majd az egyik főszereplője volt a Brabham világbajnoki címeinek. Évtizedek óta nem született fontos szakmai döntés nélküle.

A pilóták mellett a nézők biztonságáért is sokat tettek a kezdetekhez viszonyítva, a spái pályán például eleinte csak egy mellig érő betonfal, valamint egy szalagkorlát választotta el a rajongókat a száguldozó autóktól a leggyorsabb szakaszon. Hiába nyújt zord látványt a nézők és a pálya között magasodó kerítés, a pilóták bátrabban nyomják a gázt, a nézők pedig felhőtlenül szórakozhatnak, és végülis ez a cél.

Persze megvolt a romantikája a régi idők Forma-1-ének, ahol a futam végén a kijelölt versenybíró a pályára benyomulva intette le a versenyt a kockás zászlóval. A kockás zászló lengetése ma is a protokoll része, de már nem kell hozzá bemenni a pályára, sőt, versenybírónak sem kell lenni, elég ha ismert figura az illető.

 

Ráadásul ide is beférkőzött a technika, mert biztos, ami biztos alapon a pilótáknak a rajthoz hasonlóan a végén is besegítenek a zölden világító LED-lámpák. Ha a 2018-as Kanadai Nagydíjra gondolunk, ahol a helyi szupermodell, Winnie Harlow egy körrel korábban kezdte lengetni a zászlót, akkor máris nem tűnik felesleges dolognak a LED-lámpás megoldás.

Nincs már hatalmas, nyakba akasztott babérkoszorú se, de a himnuszokkal, a pezsgőzéssel és a nyilatkozatokkal minden futam megkapja a méltó lezárást. 1000 verseny alatt a F1 hatalmas utat járt be, a különcök viadalából a világ egyik legnagyobb sporteseménye lett.

Ha marad a jelenlegi rendszer, vagyis egy idényben 21 futamot rendeznek, akkor alig 47,6 évet kell várni a 2000. versenyig. Kíváncsian várjuk, akkor vajon mire fogunk ugyanúgy nosztalgiázva rácsodálkozni, mint most a virsligumikra és a teljesen hétköznapi kormánykerékre.

A Kínai Nagydíj további programja

szombat:
3. szabadedzés 5.00
időmérő edzés 8.00

vasárnap:
futam 8.10

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság
99,98%
Fidesz-KDNP 52,33%
DK 16,19%
Momentum 9,89%
MSZP-P 6,66%
Jobbik 6,41%
Mi Hazánk 3,31%
Kétfarkú 2,62%
LMP 2,18%
Munkáspárt 0,42%
Dr. Trócsányi László
Fidesz-KDNP
Dr. Szájer József
Fidesz-KDNP
Járóka Livia
Fidesz-KDNP
Deutsch Tamás
Fidesz-KDNP
Gyürk András
Fidesz-KDNP
Gál Kinga
Fidesz-KDNP
Hölvényi György
Fidesz-KDNP
Győri Enikő
Fidesz-KDNP
Kósa Ádám
Fidesz-KDNP
Bocskor Andrea
Fidesz-KDNP
Deli Andor
Fidesz-KDNP
Hidvéghi Balázs
Fidesz-KDNP
Tóth Edina
Fidesz-KDNP
Dr. Dobrev Klára
DK
Dr. Molnár Csaba
DK
Rónai Sándor
DK
Ara-Kovács Attila
DK
Dr. Cseh Katalin
Momentum
Donáth Anna Júlia
Momentum
Dr. Tóth Bertalan
MSZP-P
Gyöngyösi Márton
Jobbik
Részletes eredmények