Bár 2024. október 14-e óta először szenvedett vereséget a holland labdarúgó-válogatott, kicsit alábbhagyott a narancsláz – ahogy az Algemeen Dagblad fogalmazott – az Algéria elleni váratlan pofont követően.
Ronald Koeman nagy reményekkel tért vissza a 2022-es katari világbajnokság után, és 2024-ben Európa-bajnoki elődöntőbe vezette Hollandiát – a 2014-es vb óta ez volt az első alkalom, hogy Hollandia bejutott egy nagyobb nemzetközi tornán a legjobb négy közé.
Sőt, idén az első meccsén 2-1-re verte a bombameglepetésre hibátlanul kvalifikáló Norvégiát, de négy nappal később a másik felkészülési mérkőzésen már csupán 1-1-re futotta erejéből Ecuador ellen.
Impotens klasszis csatárok
Lehet az egzotikusabb ellenfelekkel van a baj? Mert szerdán Algériától Rotterdamban kapott ki 1-0-ra – ráadásul a helyi Feyenoord légiósa, Anisz Hadzs Mussza szerezte a meccs egyetlen találatát.
A fájdalmas vereség után egyáltalán nem volt ünnepi hangulat a De Kuijp-stadionban, noha a felázott pályán Hollandia valóban megmutatta, hogy lényegesen több tehetséggel rendelkezik, mint egy átlagos világbajnoki résztvevő.
Éppen a már említett Algemeen Dagblad osztályzatai mutatták meg jól, hogy a csapat legjobbja a Brighton középső védője, Jan Paul van Hecke volt (7), ugyanakkor a két leggyengébb, 5-ös osztályzatot a támadósor csillagai, Donyell Malen és a csereként beállt Memphis Depay kapták.
Náluk még az újonc Crysencio Summerville, a West Ham United 24 éves szélsője is sokkal jobb volt (6,5), egy kis szerencsével három gólpasszt is kioszthatott volna az első félidőben, és bebizonyította, hogy sebességével és játékintelligenciájával igazi titkos fegyverré válhat.
Ébresztőnek tekintett eredmény
Ugyanakkor az is látszott, hogy ez csupán egy tipikus barátságos mérkőzés volt, amelyen Ronald Koeman szövetségi kapitány egy idő után szinte az egész csapatát lecserélte és összesen 21 játékost (!) próbálhatott ki.
Bár az eredmény kifejezetten kiábrándító volt, ez egyelőre keveset árul el a válogatott világbajnoki esélyeiről. A csapat a hét második felében már New Yorktól északra, Orangeburgban edzőtáborozik, június 8-án, hétfőn vív egy utolsó felkészülési meccset Üzbegisztán ellen, és hat nappal később jöhet a Japán elleni debütálás.
Ami a legjobb hír Koeman számára, hogy az általa megálmodott kezdőcsapat gyakorlatilag mindegyik tagja fitt és bevethető: ebből a szempontból az Algéria elleni fájdalmas eredmény szinte mellékes volt.
De azért Koeman nem titkolta, mélyen felháborodott a vereség miatt.
Tartozunk magunknak azzal, hogy megnyerjük az ilyen meccseket, különösen hazai pályán. Természetesen csináltunk jó dolgokat is, de ahogy a meccs haladt előre, egyre rosszabbak lettünk. Ezt eredményt ébresztőnek tekintem
– mondta.
„Ki nem állhatom, ha veszítek, és ezt meg is mondtam a játékosoknak. Ha négy vagy öt nagy helyzeted adódik, akkor az egyiket ki kell használnod, hogy sokkal könnyebb legyen a meccs. A második félidőben lomhábban futballoztunk, hiányzott belőlünk egy bizonyos fokú agresszivitás. Inkább azt szeretném, ha egy kicsit kevésbé jól játszanánk, és mégis nyernénk, mert a győzelem mindig ad egy pluszérzést.
Pánikról nincs szó, de itt az ideje, hogy újra feltegyük az i-re a pontot.
Koeman üres tekintettel ült a kispadon
Az európai sajtó nem volt ennyire megértő, mert a többség egyértelmű problémát lát a holland válogatottnál.
A L’Équipe azt írta, Hollandia rengeteg lehetőséget elpazarolt az első félidőben, és annak ellenére kikapott, hogy fölényben futballozott. Ugyanakkor a francia lap kiemelte, hogy az észak-afrikaiak kapusa, Luca Zidane – a francia futball-legenda, Zinédine Zidane fia – briliáns teljesítményt nyújtott.
A belga Het Laatste Nieuws úgy fogalmazott, ez az eredmény biztosan fejbe verte a holland csapatot, amely csütörtökön kissé másnaposan száll fel az Amerikába tartó repülőgépre.
„Egy Algéria elleni ragyogó teljesítmény a rotterdami De Kuipban egy kicsit több optimizmusra adhatott volna okot. De a dolgok egészen másképp alakultak, Hadzs Mussza 86. percben szerzett szép góljával gyászhangulatba taszította a Feyenoord szurkolóit. Koeman pedig üres tekintettel ült a kispadon.”
De a belga lap azt is hozzátette, azért nem volt minden rossz, hiszen Hollandiának vannak fegyverei.
Malen és Summerville sebessége, Gakpo képességei, hátul Van Dijk magabiztossága megnyugtató. De a befejezésekkel baj lehet. Hollandia és Koeman csak azért imádkozhat, hogy Depay a következő hetekben a legjobb formáját hozza
– olvasható.
A német Kicker magazin komoly holland kudarcról számol be. „Az esős Rotterdamban Hollandia lényegesen nagyobb támadóerőt mutatott, mint a vendégek. Gyorsan mozogtak és gólra éhesek voltak, különösen az AS Roma játékosa, Malen. A szerencse azonban nem a csatár oldalán állt, mivel számtalan nagy helyzetet elpuskázott.”
Óvatos, konzervatív, unalmas
A The Athletic közben már a világbajnokság utáni időszakra fókuszálva azt írta, a torna egyben egy válaszút is lehet a kapitányi posztot illetően. A Ronald Koemannal töltött három és fél év több jót hozott, mint rosszat, de a vébével lejár a szakember szerződése, amelynek meghosszabbítására eddig nem került sor.
És miután a felek – Koeman és a holland szövetség – félretette a megbeszéléseket, egyre valószínűbbnek tűnik a búcsú.
A lap szerint
az országban sokan kételkednek abban, hogy a fantáziátlan Koeman megérdemel-e további esélyt, és a kedd esti, Algéria elleni 1–0-s hazai vereség aligha javított a hangulaton.
A megszólaltatott szurkolók szerint Koemannak mindig lesznek támogatói, miután a nagyszerű, 1988-as Eb-t megnyerő csapat fontos tagja volt, ugyanakkor sokan látnak taktikai hiányosságokat a felfogásában.
„De ha a csoportkör után kiesünk, nincs lehetőség megtartani” – mondta az egyik drukker.
Jöhetne a legéleselméjűbb
Ugyanakkor jelöltet nem kell nagyítóval keresni, hiszen Arne Slot múlt heti liverpooli kirúgása sok gondolatot felkavart hazájában. A legéleselméjűbb holland edzőnek tartott Slot idővel biztosan rengeteg ajánlatot kap majd, mégiscsak egy olyan szakemberről van szó, aki 2022-23-ban holland bajnoki címet nyert a Feyenoorddal, majd 2024-25-ben a Premier League-et is behúzta az első liverpooli szezonjában.
Kérdés, hogy egy 47 éves szakember, aki a múlt hétig a futball egyik legnagyobb klubpozícióját töltötte be mennyire adna lejjebb az ambícióiból, és megelégedne egy olyan kapitányi poszttal, ahol hónapokat lehet eltölteni a semmittevéssel és a következő kihívásra való várakozással.
