Foci
Budapest, 2017. október 10.
A magyar játékosok, Nagy Dániel, Sallai Roland, Kádár Tamás, Gulácsi Péter, Pátkai Máté, Guzmics Richárd, Szabó János, Fiola Attila, Böde Dániel és Dzsudzsák Balázs (b-j) a Magyarország - Feröer-szigetek labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzés után a budapesti Groupama Arénában 2017. október 10-én. A magyar labdarúgó-válogatott 1-0-ra győzött.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Futballreform: nincs más út, mint bízni saját tudásunkban

Biztosan állítjuk Magyarországon, de az MLSZ-en belül is tetten érhető az a szellemi potenciál, ami alkalmas fejlődési pályára állítani a magyar futballt.
Korábban a témában:

Immár tíz napja, hogy Bernd Storck mindkét magyarországi állását elvesztette. A német edző hazaküldése ritka helyzetet idézett elő: megüresedett a forró trón, az össznépi elvárásokhoz képest biztos sikerrel legkevésbé sem kecsegtető szövetségi kapitányi szék, de egyúttal a magyar futball jövőképét összességében befolyásoló sportigazgatói állás is betöltésre vár.

Tíz napja megy a találgatás,

  • ki lenne alkalmas a rövidtávú cél, a nemzeti tizenegy 2020-as Eb-re történő kivezetésére,
  • és milyen ember lenne képes közép, hosszútávú stratégiai gondolkodásra, a fejlődés irányába fordítani a magyar futball évtizedek óta posványba süllyedő szekerét.

Tíz napja röpködnek a nevek, Herczeg Andrástól, Marco Rossin, Giovanni Trapattonin át egészen Fehér Csabáig, és még további álláskereső edzőket is a szövetség elnökségének figyelmébe ajánlottunk. Az MLSZ ráér. Az első tétmeccs szűk egy év múlva lesz csupán, ezért egyfajta átmeneti (vagy nem) megoldásként a válogatott idei utolsó két barátságos mérkőzésére Szélesi Zoltánt bízta meg a keret összeállításával, illetve a kapitányi feladatok ellátásával.

Riga, 2016. október 9.
A magyar labdarúgó-válogatott edzése a rigai Skonto Stadionban 2016. október 9-én. A magyar válogatott október 10-én világbajnoki selejtezőt játszik Lettország ellen Rigában.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Nikolics újra a válogatott keretében
Kihirdette első bő keretét az MLSZ ideiglenesen megbízott szövetségi kapitánya.

Rendszertelenség a rendszerben

Bármely rendszert akkor tekinthetjük jól működőnek, ha független a rendszert alkotó résztvevőktől. Ilyen szervezetben a meglévő automatizmusok önszabályozóan menedzselik magukat, illetve a rendszer folyamatait.

Bár az MLSZ rendszere Csányi Sándor hivatalba lépésével kifejezetten nagyvállalati, multikra jellemző alapossággal működik immár, mégis a kirakatban lévő kulcspozíciók sűrű változtatása arra utal, hogy folyamatos korrekciót igényel a rendszer célon tartása. A szakmai kulcsszereplők kiválasztása, a velük szemben támasztott feladatok MLSZ, mint munkáltató általi pontos meghatározása, döntő kérdés a fejlődés szempontjából.

Bernd Storck két évvel ezelőtti kettős szerepbe ültetése, majd leváltása, az általa sportigazgatóként megálmodott a futballfejlesztési irány – ha volt ilyen egyáltalán – hirtelen működésképtelenné válása a magyar futball fejlődése számára sokkal nagyobb veszteség, minthogy megszűnt szövetségi kapitányi, vagy igazgatói kinevezése.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az új szövetségi kapitány megtalálásával ugyanis új irányt vesz a válogatott felépítése, illetve az új szakmai igazgató munkába lépésével ismételten irányt vált a magyar futball szakmai menedzselése, a potenciális jövőkép.

Iparági szempontból ez utóbbi a nagyobb baj, mert ismételten elvesztegettünk két évet, ezért az a fő kérdés, merre megyünk tovább?

Milyen az ideális jelölt a szövetségi kapitányi és a sportigazgatói posztra?

A futball jelenlegi világtrendje azt mutatja, hogy sokkal kifizetődőbb egy stabil védekezésre alapozott kontrafutballt játszani, mint labdatartásra épülő támadó koncepcióval megverni az ellenfeleket. A legutóbbi Eb-n ilyen játékkal nyertek a franciák az esélyesebb németek ellen, a portugálok a döntőben a franciák ellen, az izlandiak védekező futballal jutottak ki a vb-re, Dárdai válogatottja a védekezés előtérbe helyezésével azonnali sikereket ért el, valamint a Honvéd is ezzel a stabilitásával nyerte meg a magyar NB I-t.

Nyilvánvaló, hogy a védekezést, ami csak labda nélküli mozgásokból és párharcok romboló célzattal történő kereséséből áll, könnyebb elsajátítani, mint a támadást. Az is nyilvánvaló, hogy a világfutballban jegyzett játékosok nélkül – ilyen a magyar válogatott -, nem marad más esély, mint a védekezz és kontrafutball, pontrúgásokkal kiegészítve.

Ebből a megközelítésből a két olasz Giovanni Trapattoni és Marco Rossi neve jogosan került be a köztudatba. Mindkét szakember jó választásnak tűnhet. Az előbbi mellett szólhat tapasztalata, rutinja, az utóbbi mellet az a mérhetetlen becsvágy és szenvedély, ami előrehajtja karrierjében, illetve, hogy a közepes játékosállománnyal rendelkező Honvéd csapatát nyugati szintű területvédekezésre tanította meg.

Jó választás lehetne a magyar futballba berobbant Bódog Tamás is, aki az NB I-es szinten szürke játékosállománnyal rendelkező DVTK csapatát rettegett hadsereggé formálta rövid idő alatt, ráadásul német gondolkodású edző, így akár folytathatná is a német vonalat.

Bódog Tamás, a Diósgyőr vezetőedzője
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Milyen profilú szakmai igazgató jöhetne szóba?

Amíg szövetségi kapitánynak külföldi tréner lehetne az ideális, addig a szakmai igazgatói posztra mindenképpen magyar szakembert célszerű választani. Olyat, aki nem a mának, sokkal inkább az magyar labdarúgás és a külföldi futballreformok ismeretében a jövőnek építkezik.

A magyar futball hosszú távú fejlesztése érdekében az ideális szakmai igazgató személyének megtalálása sokkal inkább kulcskérdés, mint hogy éppen ki a válogatott szövetségi kapitánya, hiszen azt már megtanultuk az elmúlt években, hogy a kapitányok eredménytől függően jönnek-mennek, de az iparágnak a stabilitást a szakmai igazgatónak illene adnia.

Olyan hiteles személyiségre van szükség,

  • akit még nem tépázott meg a magyar futballközeg,
  • aki eszmefelelősként őrködne a magyar futballiparág felett,
  • aki ismeri a magyar tradicionális klubstílusokat,
  • aki nyelveket beszél,
  • akinek van vezető tapasztalata, de nem megosztó,
  • aki megtapasztalta a különböző futballkultúrák közötti különbségeket,
  • aki ismeri az eltérő oktatási módszertanokat,
  • aki megismerte az Európában az elmúlt húsz évben lezajlott különböző futballreformok okait és módszertanát,
  • aki képes rendszerben gondolkodni, és azt működtetni.

A fenti kívánalmakat olvasva nyilván több honi szakember is magára ismer, mégis talán nem véletlen, hogy Csányi Sándor és elnöksége egyet sem talált, vagy nem nevezett ki a hét év regnálása alatt. Nem nagyon találni ugyanis olyat, akinek a szakmai elismertsége mellett a neve és a karizmája is akkora, hogy képes lenne beállni mögé nemcsak az MLSZ, hanem a magyar szakma is.

Ha vitát szeretnénk generálni sorolhatnánk itt a neveket Szentes Lázártól, Vincze Ottón át egészen Bölöni Lászlóig. Utóbbi ugyan állampolgárságát tekintve nem magyar, de anyanyelvét, identitását tekintve maximálisan az. Nem mellesleg BEK győztes, 108-szoros román válogatott, Cristiano Ronaldo felfedezője, rengeteg nemzetközi tapasztalattal, kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

Már többször szóba került szövetségi kapitányként, holott a nyilatkozataiból sugárzó rendkívüli éleslátással, rendszerben gondolkozással,  legfőképp a magyar futballért tenni vágyással inkább az egész magyar futballiparágat érintő kívánalmakat fogalmazott meg feltételként, mint azt, hogy kit képzel el másodedzőként, támadni, vagy védekezni szeretne a válogatottal és ki nála a csapatkapitány.

Bölöni László, a Standard Liege belga labdarúgóklub vezetőedzője
Fotó: MTI/EPA/Koen Van Weel

Ilyen szempontból Bölöni akár még jó választás is lehetne, ha szabad lenne, de nem az. Éppen kisebbfajta csodát visz véghez Belgiumban a Royal Antwerppel.

A lényeg

Persze találgatni, ajánlgatni kívülállónak a legkönnyebb, de olyat, aki magától egyszemélyben megoldja a magyar labdarúgás jövőjét nem lehet találni. Az MLSZ-vezetés, mint legfőbb ellenőrző és folyamatirányító szerv feladata pont az lenne, hogy ne a lehetetlent üldözze, hanem olyan rendszert építsen, ahol kidolgozott stratégiákhoz keresnek megfelelő végrehajtót.

Biztosan állítjuk Magyarországon, de az MLSZ-en belül is tetten érhető az a szellemi potenciál, meg vannak azok a szakemberek, akik segítségével fejlődési pályára lehet állítani a magyar futballt. 

Úgy tudjuk, az MLSZ elnöksége 2014-ben jóvá hagyta azt a két év alatt alapos munkával kidolgozott Magyarországra adaptált európai szintű, minden igényt kielégítő ezer oldalas stratégiai reformtervet, amely végrehajtását mégis felfüggesztette Strock munkába állása után.

Nizza, 2016. június 27.
Az izlandi csapat ünnepli győzelmét a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében játszott Anglia - Izland mérkőzés végén a nizzai Allianz Riviera Stadionban 2016. június 27-én. Izland 2-1-re nyert.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A cikk, amit Orbán Viktornak és Csányi Sándornak el kell olvasnia
A két legelkötelezettebb futballszurkoló figyelmébe ajánlunk egy országot, ahol a futballreform nem cél, hanem eszköz, ahol a vb-szereplés nem más, mint ifjúságpolitikai melléktermék, ahol a csoda hátterében tudatos tervezés és következetes munka áll.

Izland példája mutatja, hogy ha Magyarország szeretne újra tényezővé válni a világ labdarúgásában, úgy nincs más út, mint bízni saját magunkban és elkezdeni a végrehajtását ennek a már jóváhagyott stratégiai programnak. Így belátható időn belül elérhetjük azt a szintet, ahol jelenleg a saját futballreformját 2000 magasságában megkezdő, tehát Magyarországgal szemben 17 évnyi előnyt élévező szigetország áll.

Ezzel ha nem is rohamléptekkel, de legalább csökkenteni lehetne azt a távolságot, ami jelen állás szerint éktelenkedik a világ futballja és hazánk labdarúgása között.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.